Színérzékeny festők és egy mennydörgő kép

„Három tehetséges, fiatal és csinos alkotó.” Így jellemezte a kiállítókat Lönhárd Ferenc, aki megnyitotta a székesfehérvári Sturcz Tímea, a szekszárdi Tamaskó-Komjáti Anett és a pécsi Wusching Ibolya tárlatát kedden a tolnai Mag-Házban. A festők a sióagárdi alkotótáborban ismerkedtek meg a nyáron, amelyet Biszák László szervezett. Közös kiállításuk ötletgazdája is ő volt. Közreműködött a gitáros Tóth István, aki Cseh Tamás-dalokat énekelt és Decsi-Kiss János, aki – nagy költőket is idézve – arra hívta fel a figyelmet, hogy jól kell sáfárkodni az istenadta tehetséggel.

Lönhárd Ferenc is hasonló tanácsokat adott az alkotóknak. Ne hátráljanak meg, ha valami nem sikerül, hisz az élet buktatókból áll! Ne akarjanak gyorsan haladni, mert az alkotás kiköveteli magának az időt! Ne akarjanak senkihez hasonlítani, de igyekezzenek minél közelebb kerülni egyvalakihez: önmagukhoz! Mindhármuk közös tulajdonságaként a színérzékenységet jelölte meg.

A rendezvény végén Biszák László is bemutatta egy saját képét, ami alighanem a világ első interaktív festménye. A Népújság munkatársa, Makovics Kornél fotója alapján készült, Bonyhád környéki villámlásokról. A szír származású, jelenleg Szudánban élő számítógépes szakember, Ahmed Jalal közreműködésével oldotta meg, hogy a kép, érintésre, mennydörgő hangot hallat. Ugyanilyen technikával beszélő, szavaló, éneklő festmények is készíthetők lesznek a jövőben. Jalal úr egyébként magyar állampolgár, harminc éve Miskolcon szerzett diplomát.