Mint a szöveggel rajzolt szép képek, olyanok az írások

Az író születésének 111., bonyhádi köztéri mellszobra állításának 14. évfordulója alkalmából szervezte meg idén a Wass Albert-napot a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, valamint a Wass Albert Törzsasztal.

A hagyományos rendezvény előzményeként meseillusztrációs rajzpályázatot hirdettek, amelynek eredményhirdetését szombaton tartották. A pályázók alkotásaiból ismét színes kiállítás nyílt, amelyet január 31-ig láthatnak az érdeklődők. A gyerekeknek inspirációul két Wass Albert mű szolgált, az Isten kardja és a Mese a tavaszébresztő kis cinegéről című. Az eseményen Szabó László, a törzsasztal alapító tagja beszélt arról, hogy az író hatalmas érzékkel, kiváló stílussal írt az erdőkről. Az Erdők könyve és a Tavak könyve című mesegyűjteményeit a negyvenes években adták ki, az írásokat fiainak szánta. – A szöveg betűkkel megrajzolt kép, annyira érzékletesen tárja elénk az erdők és a tavak világát – mondta Wass Albert meséiről Szabó László. Arról is beszélt, hogy kezdetben másként rendezték a megmérettetést, hét-nyolc éve viszont a helyszínen élik át a gyerekek az együtt rajzolás örömét.

Az alsó tagozatosok közül Kerekes Kata, az aparhanti általános iskola negyedik osztályos kisdiákja végzett az első helyen, aki egyúttal a Bartók Béla AMI növendéke. Második szintén egy aparhanti és egyben Bartókos kislány, a harmadikos Antal Dóra lett. A harmadik helyen Morvai Gréta végzett, aki a BÁI Széchenyi István iskolájába, és a Bartók Béla AMI-ba jár.

A felsősök megmérettetését Gáspár Andrea nyerte, aki a BÁI Széchenyi István iskola és a Bartók Béla Ami grafika tanszakának diákja. A második Ilcsik Eszter Dorina, aki a Széchenyi iskola és Bartók művészeti tagozatát erősíti. Harmadik Kis Nikolett, a Petőfi gimnázium diákja és a Bartók AMI növendéke. A zsűri harminc különdíjat adott ki, és elsimerte a felkészítő tanárokat is.

Hazaszeretet, humanizmus, hit

Miért vagyunk itt? – tette fel a kérdést Tóth Bence földrajz-történelem szakos tanár a Wass Albert szobornál. Beszédében meg is válaszolta kérdését: azért, hogy emlékezzünk. Szerinte egyrészt azokra kell emlékezni, akik szobrot állíttattak az írónak, arra késztetve az erre járókat, hogy megismerjék Wass Albert műveit. És emlékezni kell magára Wass Albertre is, aki a huszadik század magyar irodalmának kiváló alakja, aki örök érvényű igazságokat közvetít olvasói felé. Az írót a nemzet sorsa iránti féltés vezérelte munkájában is. Szövegrészlettel világított rá, a nemzet szeretetét és kifejezetten a két világháború közötti időszakot másként éltük meg az anyaországban, mint azok, akik Erdélyben éltek. Tóth Bence szerint a hazaszeretet mellett a humanizmus, valamint a hit tükröződik Wass Albert írásaiban, akinek üzenetét hordoznunk kell szívünkben, és továbbadni gyermekeinknek, unokáinknak. A beszédét követően a megjelentek elhelyezték koszorúikat az író szobránál. A nap táncházzal zárult a művelődési házban.