Egy különleges Oktoberfest spanyol módra

A müncheni Oktoberfest világhírű, spanyol nagy létszámú magyar csapat több részletben utazott el nyolc napra Spanyolországba, az Oktoberfest nevű fesztiválra. München hasonló nevű sorozata világhírű, a spanyoloké nem annyira ismert. Egyelőre. A fesztivál ideje alatt minden este nyolc órától a hatalmas sörsátorban tánccsoportok és zenekarok váltogatták egymást, miközben a sörtől belülről fokozatosan mind fűtöttebbé vált népek egyre hangosabb tetszésnyilvánítással nyugtázták a látott produkciókat. Ha németek, ha svájciak, ha hollandok, ha magyarok mutatták be tudásukat, honfitársaik bizony a kellőnél is erősebb hangerővel, de roppant büszkén köszönték meg a látottakat, a hallottakat.

Magyarországot a nagydorogi néptáncosok által szervezett, most a kalocsaiakkal kiegészített Hungarian Folk Dance csapat képviselte. Immár 2003 óta minden esztendőben vendégek ők (a nagydorogiak mellett esztendőnként más tájék táncosaival) e rendezvényen, a csoportot vezető Iker Ibolya egy német ismerősével történt találkozás alkalmával kapott információnak, jó kapcsolatának köszönhetően.

– Mindig öröm, hogy nagyon szívesen fogadnak bennünket. Akár a táncot látják, vagy akár a velünk itt lévő, a Pintér Lovasszínházban, és a Sziget Színházban közreműködő Oposzty Melinda énekét hallják. Úgy búcsúznak tőlünk rendre, hogy a következő évi fesztivál nélkülünk elképzelhetetlen. Úgy tűnik, kellő hatással van mindenkire a magyar virtus, a magyar vehemencia, jókedv, és a színes népviseletünk. Mindezen emberi tulajdonságok miatt akár testvérnépe is lehetnénk a spanyoloknak, bár tőlük megtanulhatnánk, hogy felesleges idegeskedni, élvezni kell az életet, a fieszta hangulatát, vagy a szieszta nyugalmát. Itt nincsenek ideges emberek, gyors­éttermi szendviccsel a kezükben rohanva a dolguk után. De a vonaton, az utcákon is szívesen beszélgetnek egymással vadidegenek, hiába, ez a mediterrán életstílus jellemzője – mondta Ibolya.

A minden esti élmény mellett – a magyarok kétszer is felléptek –, a holland Emmen amatőr, ám profi módon zenélő csapata az esti buli után más napokon a szálloda éttermében, az utcákon és a tereken csak úgy, a spontán zenéjükkel szerzett mindenkinek örömöt, csalt az arcokra széles mosolyt. Nagyon sikeres volt az utolsó este fellépő magyar Tátika mazsorett csapat a Mogyorósbányai Fúvószenekarral közösen.

A hangulat állandóan a tetőponton volt, igazi fesztivál volt ez a javából. De jó volt Barcelonában is eltölteni egy napot látni a Sagrada Familiát, Antoni Gaudí templom-csodáját, és az általa tervezett házakat és palotákat. Köszönthettük a kikötőben Kolumbusz Kristóf szobrát, jártunk a Spanyol téren, sétáltunk a La Ramblán, megnéztük a kormányzói palotát, a városházát, a többi között. Volt, aki jegyet vásárolt a Barcalona-Inter BL mérkőzésre, életre szóló élményt szerezve ezzel családjának.

Montserrat gyönyörű, lenyűgöző hely, félelmetes volt a szerpentinen fel- és le közlekedni, de ott a magasban szépségesen pompázott a kolostor, a templom. Itt láthattuk a csodatévőnek tartott híres Fekete Madonnát, aki türelmesen kiállta a hosszú sort, az megérinthette az üveggel védett szobrot. A monostor híres a L’Escolania gyermekkórusról, amelynek tagjai 14 éves korukig ott élnek és tanulnak, és persze énekelnek. S természetesen nem maradhatott ki a spanyolországi élmények sorából a flamenco zene és tánc művészi bemutatója sem.

Az időjárás is kedvezett a programnak, a napsütés grátisz járt, lehetett a tengerben fürdeni, napközben nagyokat sétálni Calellában és élvezni a tengerpart, a napsütés, a vidámság, a zene nyújtotta élményeket.

Bajor minta alapján indult a fesztivál

Barcelonától 58 kilométerre található Calella, ahol bajorok szervezik és rendezik mintegy három évtizede ezt a kéthetes programot, amelynek a sör és kultúra áll a középpontjában. Mindez köszönhető az 1876 óta létező, az August Küntzmann Damm alapította sörfőzdének, amelynek zászlóshajó sörét Damm úr feleségéről, Eszter asszonyról nevezték el Estrella Dammnak, amely Barcelonában készül. Ezt vásárolta meg harminckét éve egy bajor üzletember, és ő kezdeményezte a müncheni fesztivál szokásainak itteni megvalósítását.

Borítóképünkön: Fellépésre várva. A magyar csoport visszatérő vendég, mindig nagy sikert aratnak temperamentumukkal, jókedvükkel és színpompás ruházatukkal.