Életteli faragások jelzik munkásságát: Törő György 75 éves

Törő György alkotó tevékenységét rajzzal, festéssel, kisplasztikával kezdte, aztán faragott és karcolt csontra, tülökre. A következő lépés a fafaragás volt, amely mellett letette a voksát. A bátaszéki kiállítás annyiban egyedi, hogy Törő Ani, a feleség, tűzzománccal egészítette ki a férje egy-egy alkotását. Egyedülálló ez a fajta közös alkotás.

– Öröm, hogy nyugdíjasként együtt dolgozhatunk. Kiválasztjuk együtt a témákat, közösen tervezzük meg a munkafolyamatot. Európában sok helyen kiállítottunk már, mindig nagy sikerrel – mondta Törő György, aki ötven éve kezdett el faragni, addig katonatisztként szolgálta a hazáját. Akkor még nem volt műhelye, egy garázsban rendezkedett be. Mint mondta, valójában a család orientálta ebbe az irányba. Három óvodapedagógussal – lányai és a felesége – volt körülvéve, akik azt mondták, segítsen nekik, készítsen fából játékokat, tárgyakat, amelyeket fel tudtak használni az óvodások körében. A fa, mint alapanyag, természetesen nem volt idegen a számára.

A fafaragás technikájáról annyit mondott, nehéz fizikai munka és nem mindegy, milyen fajta fa van a kezei között. A kisebb alkotásokhoz a puha fák, például a hárs az alkalmasabb, illetve a gyökerek, melyekből szintén nagyon sok alkotás született. A népi játszóterek eszközei pedig inkább tölgyből készülnek.

Hivatásáról, annak fogásairól több könyvet is írt: Faragjunk együtt I-II., Játékországban, Szakályi mozaik, Száz tábor, több száz alkotás. Cége két alkalommal kapta meg a Magyar Kézműves Remeke címet, továbbá a Kamarai Nívódíjat.

Szekszárdon kézműves népi játszóházuk, magángyűjteményük van, ahol őrzik a magyar kultúra egy szeletét. A megyében több mint kétszáz település játszóterein, óvodaudvarain, sétányain találhatók meg krokodiljai, teknősbékái, faragott padjai és fa tartószerkezetű hintái, mászókái. Hazánkban és Európában több mint száz első- és második világháborús, 1848-as, 1956-os emlékhelyet készített.

A fafaragó népi iparművész elmondta azt is, hogy a Dunai Nemzetközi Alkotókör elnökeként folyamatosan tapasztalja, hogy az Európa különböző helyein élő magyarság milyen fontosnak tekinti a hagyományőrzést és -ápolást, a magyar kultúra és identitás megőrzését. Örömmel tapasztalja, hogy a szétszórattatás ellenére is megújulásra képes nemzet vagyunk.

Példaképének a mözsi Határ Józsefet és a szekszárdi Horváth Imrét tekinti. És már őt is többen tekintik példaképüknek. Tanítványai közül hárman is a népi iparművész cím birtokosai.

Büszke a gyermekeire, unokáira

Törő György Szakályban született 1944-ben. Az érettségi után felsőfokú katonai végzettséget szerzett. Nyugállományba vonulása óta a fafaragásnak és a közösségi munkának szenteli életét. Mestereinek a pécsi Szatyor Győző, a dunaföldvári Csepeli István és a tatai Cs. Kiss Ernő fafaragókat tarja. A Magyar Kultúra Lovagja, a Dunai Nemzetközi Alkotókör elnöke. Házas, felesége Törő Ani nyugdíjas óvodapedagógus, tűzzománcos. Két lányuk és két fiú unokájuk van. Anita lánya a Csigabiga Alapítvány vezetője. Veje, Töttősi Attila fafaragó népi iparművész. Lilla lánya egyetemet végzett humán menedzser és óvónő. Nagyon büszke az unokáira, a kisebbik noha csak 15 éves, de már felsőfokú angol nyelvvizsgája van és elnyerte a kiváló sportoló, kiváló tanuló díjat is. A nagyobbik idegenforgalmi felsőfokú iskolába jár. Hobbija: a horgászat, a labdarúgás és a bográcsozás a barátokkal.