Századfordulós képeslapokat is kiállítottak

Papír a képeslapokon című kiállítását nyitotta meg Horváth Pál Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban kedden. Az óbudai gyűjtő a múzeumigazgató, dr. Szőts Zoltán meghívására látogatott Bonyhádra.

Horváth Pál körülbelül 45 éve restaurátor, képeslapgyűjtő ambíciója munkájából adódott. Annak idején véletlenül a kezébe nyomtak néhány képeslapot, és mivel mindig gyűjtögetett valamit, elkezdte azokat gyűjteni. Először könyvtárépületek képeslap-ábrázolásait kereste. Aztán látott egy olyan képeslapot, amelyiken valaki olvasott, és ezt ritkának és érdekesnek találta. Innentől, ha meglátott egy ilyet, megvette. Mostanára már körülbelül 2000 lapja van ebből a témából, soha nem gondolta volna, hogy ennyi összejön. A bonyhádi kiállításon 380 szerepel, húszasával bekeretezve.

– A kolléganőimnek odaadtam a készletet; hát akkor nagy rumli volt egy hétig, egy asztal tele volt lapokkal. Kijelöltem a fő irányt, hogy milyen típusokat válogassunk ki. Ezt az összeállítást gyakorlatilag ők válogatták az alapján, ami tetszett nekik. Néha belenyúltam, ha nekem valami jobban tetszett, megbeszéltük, és így állt össze az egész – idézte fel az előzményeket a gyűjtő.

Horváth Pál mind a 380 képeslapról tudna egy kicsit mesélni, mert emlékszik, hogy kitől kapta, hogyan találta őket. Érdekes történetük van. Vannak egészen korai, századfordulós lapok, amik azt is jelenti, hogy más nyomdatechnikával készültek; például litográfiák (kőnyomatok). Akadnak francia, kézzel színezett, gyönyörű képeslapjai is.

Zirc városáról megszerezte szinte valamennyi lapot, ezek két vagy három éve a városban vannak. Szereti a képeslapos könyveket is; az ő lapjaiból meg egy másik, veszprémi gyűjtő lapjaiból készül Zircről is egy ilyen képeskönyv.

Horváth Pál azt is elárulta, hogy milyen jövőt szán képeslapjainak. – Nem akarom, hogy utánam dobják őket a koporsóba. A mai kollekciót is például meg fogja tőlem örökölni az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtára. Sok képeslapot szereztem, nem is férnének el otthon, nincs annyi helyem már, hogy az összeset tároljam. Ha végleg nyugdíjba megyek, akkor ráhagyom őket az utókorra – ígérte.

Borítókép: Horváth Pál mutatja az egyik tablót