A Szinkron kereken ötven éve dübörgött az Ifjúsági Parkban

Hogy mi is volt ez a többlet, azt Ábrahám Zsolt, a csapat vezetője közölte egy korabeli, a Tolna Megyei Népújságban megjelent villáminterjúban. „Tudtommal mi leszünk az első vidéki együttes, amely felléphet a budapesti fiatalok kedvenc szórakozóhelyén.”

De kezdjük az elején, induljunk el a kályhától, azaz az 1970 június végén tartott mágocsi fesztiváltól. Ne egy jobb híján vállalt, alkalmi összejövetel képe lebegjen a szemünk előtt. A zsűri elnöki székében Komjáthy György, a Magyar Rádió népszerű könnyűzenei szerkesztője, a kor meghatározó ítésze foglalt helyet. Segítette őt a döntésben Hegedűs László, az Ifjúsági Magazin munkatársa és dr. Sződy Szilárd pécsi szakreferens. Előbbi 1986-ban főszerepet játszott a Queen együttes budapesti bemutatkozásában, utóbbi, a későbbi rendező és dramaturg, egyik alapítója volt 1980-ban a Rock Színháznak.

Az Ifjúsági Magazin 1970. augusztus elsején megjelent lapszáma részletesen be is számolt a mágocsi versengésről. A történeti hűség kedvéért illendő megemlíteni, hogy szép sikert ért el a bonyhádi Orion együttes is a maga harmadik helyével, a csapat dobosa pedig a legjobb hangszerszólista különdíját kapta. Ám a névvel nem jegyzett cikk szerzője – vélhetően Hegedűs László – a legtöbb elismeréssel, érthető módon, a győztes Szinkront halmozta el.

„Ha a Tremolo (a második helyezett – a szerk.) vetekszik egyes fővárosi együttesekkel, akkor az első helyezett Szinkron nemhogy versenyben lehet, de kifejezetten megérdemelné, hogy Budapesten is felléphessen. Első számú erősségük az érezhetően rengeteg munkával hajszálpontosra kidolgozott vokál. Három-négy szólamban énekelnek, kristálytisztán. Jók a gitárosok is, ezt egy nagyon nehéz Led Zeppelin-szám előadásával bizonyították. Saját számaik még rászorulnak némi frissítésre. Egy jó zeneszerzővel kiegészítve a szekszárdi Szinkron együttes a legigényesebb beatrajongók igényeit is kielégítené. Felállásuk: Ábrahám Zsolt szólógitár, zenekarvezető; Nikolov Péter akkord; Asztalos György basszusgitár; Széll István orgona; Szabolcska Mihály dob. Az együttes nem a Hegyháti fesztivál felfedezettje, a tavalyi (azaz az 1969-es – a szerk.) salgótarjáni amatőrfesztiválon »ezüstdiplomát« nyertek.”

Ezután érkezett a csapathoz az invitálás, amiről a Tolna Megyei Népújság 1970. július 30-i lapszáma is hírt adott: „A Babits Mihály megyei művelődési központ tánczenekara, a Szinkron együttes meghívást kapott a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályának helyettes vezetőjétől, Gál Ivántól. A meghívás augusztus 5-re, a budapesti Ifjúsági Parkba szól, ahol a Szinkron-együttes, 45-50 perces műsort ad majd. Ezen az estén az Ifjúsági Park másik közreműködő vendége az Olympia együttes lesz.”

Így is történt, bár némileg meglepő módon a korabeli sajtó nem számolt be erről a különleges fővárosi koncertről. Ám a Szinkron köztünk lévő tagjai számára máig emlékezetes – a maga számtalan sztorijával – a bemutatkozás.

– Torkunkban dobogott a szívünk, amikor színpadra léptünk – tekintett vissza egykori önmagára és társaira a ma már Szegeden élő Ábrahám Zsolt. – Ezzel együtt is csodálatos élményt jelentett bemutatkozni – ráadásul első vidéki zenekarként – ezen a helyszínen. Bár itt éltünk a vasfüggöny mögött, az Ifjúsági Park a dübörgő rockzenével és a több ezer, tomboló fiataljával mégis a nyugatias hangulat letéteményese volt számunkra. Még arra is emlékszem, hogy tizenhárom számot adtunk elő, köztük Animals-, Beatles- és Rolling Stones-szerzeményeket. Saját dalainkból is adtunk ízelítőt, valamennyivel nagy sikert arattunk. Rajtunk kívül az Olympia együttes is fellépett, máig tartó barátság alakult ki a két csapat között. Az Olympia énekese egyébként a műfaj immár klasszikus személyisége, úgy hívják, hogy Horváth Charlie...

A Szinkron számára, derült ki a zenekarvezető elbeszéléséből, a budapesti Ifjúsági Park újabb dobbantónak bizonyult. Az ötösfogat ettől kezdve gyakori vendég lett a fővárosban, elkápráztatta tudásával például az Intercontinental Hotel vendégeit, avagy – Végh Miklós szekszárdi származású szerkesztő meghívására – a Magyar Televízió nézőközönségét. Bár lehetett volna, a Szinkron távlatilag mégsem lett országos szinten is meghatározó szereplője a hazai könnyűzenei életnek. Ennek több, nemcsak az együttestől függő oka is van – de az már egy másik történet...

Az elveszett dobverőktől a sterilen tartott gitárig

A zenekar tagjaiban a Budapesti Ifjúsági Parkban történő fellépéskor bizonyosan volt némi feszültség, izgatottság. Ezt a vélelmezést erősíti, támasztja alá az is, hogy a dobokat kezelő Szabolcska Mihály nem találta meg a saját dobverőit. Végül is nem volt más választásuk, ezeket az eszközöket kölcsön kellett kérni a segítőkésznek bizonyuló Olympia együttestől.

Ábrahám Zsolt itt barátkozott össze a virtuózan pengető, immár néhai, legendának számító Radics Bélával. A közeli kapcsolatot jól jellemzi, hogy a „magyar Jimi Hendrix” egy másik fellépés alkalmával saját gitárját egy színpadi próbajátszás erejéig a Szinkron vezetőjére bízta. – Kevés muzsikusnak volt része ebben a kiváltságban – hangsúlyozta Ábrahám Zsolt – , ami akkor is nagy szó volt, ha tudjuk, hogy a közismerten öntörvényű Radics Béla alapos kézmosást követelt meg minden érintett kollégától, csakis ezután engedte át nagy becsben tartott gitárját.

Borítóképünkön: Ábrahám Zsolt a tavaly Szekszárdon rendezett Gemenc Hangja című rendezvényen