Átadták a Mészöly-díjat és az emlékplakettet is

Az ünnep előnapja csütörtökön volt, akkor, délelőtt a szekszárdi általános és középiskolás diákok vers- és prózamondó versenyen idéztek fel az író, költő szellemét, délután pedig a Porkolábvölgyben, Mészöly Miklós hajdani romos tanyája helyén felépített alkotóház megnyitásával folytatódott a megemlékezés.

Pénteken délelőtt a Művészetek Házában Gyurkovics János, Szekszárd alpolgármestere nyitotta meg az ünnepséget. Arról beszélt, hogy a tolnai megyeszékhelyről indult az a pálya, amely aztán – jó nagy kanyarokkal – másutt teljesedett ki. S, hogy nagy adóssága volt Szekszárdnak, mert egészen a rendszerváltozásig szinte tudomást sem vett Mészöly művészetéről, írói nagyságáról. Ezt a tartozást segít talán törleszteni az évről évre megrendezett emléknap is. Munkásságát méltatva említette, bár főleg a huszadik században alkotott, írásainak érzékenysége, szigorú etikája, általános érvénye jóval túlmutat megírásuk idejének világán.

Szkárosi Endre, József Attila-díjas költő, egyetemi tanár, a Mészöly Miklós Egyesület ügyvezető alelnöke köszöntőjében elmondta, ezen az amúgy is rendkívüli, mivel nem az eredeti tőpontjában megtartott centenáriumon méltán hívjuk fel a figyelmet Mészöly Miklós életművére, mert az nagy hatással van kortársaira, utódaira, tisztelőire. Ez a nap kicsit az új magyar irodalomnak is ünnepe. Beszélt arról, nagy fegyvertény, hogy a Porkolábvölgyben a Mészöly tanya újjászületett. Egy szép, a tájba illeszkedő, az író által sűrített Pannóniának nevezett hajlék a fiatal és nem fiatal írók, érdeklődők számára kis múzeum és alkotóház.

Az emléknapon jeles előadások idézték fel a Kossuth-díjas író emlékét, majd bemutatták a centenáriumra készült filmet. Előtte Gacsályi József elmondta, szomorú, hogy a film rendezője Kis Pál István a bemutatón már nem lehet jelen, néhány hete lett áldozata az elszabadult vírusnak. A kórházban, még utolsó perceiben is a filmen dolgozott, azon, amely bemutatta Mészöly emberi tartását. Eredeti felvételek, egy évtizeden át készített kortárs portrék, beszélgetések idézték fel az író, drámaíró szellemét.

A majdnem egyórás filmet követően került sor az elismerések átadására. Először Szekszárd város Mészöly Miklós Emlékplakettjét adta át Gyurkovics János alpolgármester Ablonczy Anna művelődésszervezőnek, aki az író, drámaíró felesége, Polcz Alaine írói hagyatékának jogutódja, s aki 2003 és 2016 között a Mészöly Miklós Egyesület titkára volt. Munkásságát méltatva, a kitüntetés átadását követően, Pócs Margit elmondta, Ablonczy Anna 2001 óta együtt dolgozott Polcz Alaine-nel könyveinek kiadásán, s ugyanakkor Szekszárdon is sokat tett az író emlékének őrzéséért. Dolgozott itt a versmondó versenyek előkészítésében, többször a zsűriben is.

A Mészöly Miklós-díjat ebben az évben Szolláth Dávid, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa és a Jelenkor Kiadó Mészöly-életműkiadásának sorozatszerkesztője vehette át. Mivel tavaly ő kapta a Mészöly Emlékplakettet, ő az egyetlen olyan irodalmár, aki mindkettőt magáénak tudhatja.

Az átadáskor szokásos laudációt Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke, egyetemi tanár mondta.

Az egyesület eddig a díjat szépirodalmi alkotásokért adta, de Szolláth Dávid éveken át készített nagy terjedelmű és nagy jelentőségű Mészöly monográfiájáért a bíráló bizottság egyhangúan neki ítélte a díjat. Ebben a prózát, drámát, esszét, bábjátékot, mesét, ifjúsági regényt, forgatókönyvet, rádiójátékot, verset író Mészöly életművét, életét tárja elénk, aki, mint írja, korának legeurópaibb magyar írója volt.

A Mészöly Miklós Emléknap délután a Vármegyeháza dísztermében folytatódott, ahol az ünnep két díjazottjával beszélgettek a résztvevők.

https://www.teol.hu/kultura/helyi-kultura/a-centenarium-jegyeben-emlekezik-meszoly-miklosra-szekszard-3770503/