Serpenyő bizonyítja, volt sütnivalójuk a kelta harcosoknak

Különleges lelet­együttest fedezett fel a közelmúltban Borda Attila és Borda Bálint. A két faddi múzeumbarát fémkeresős, egy viszonylag kis átmérőjű, ovális alaprajzú gödör átvizsgálásakor egy kilyukadt, horpadt, vasfüllel ellátott bronzvödörre talált, ez alól került elő a szinte kettéhajtott serpenyő, illetve egy vas pajzsdudor. Miután mindketten részt vesznek a Wosinsky Mór Megyei Múzeum közösségi régészeti programjában, tudták, mi a teendőjük: az együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően értesítették az intézményt, így a feltárást már a találók segítségével Czövek Attila régész főmuzeológus, osztályvezető végezte. 

A leletek tisztításakor derült ki, hogy a vödör további vasdarabokat rejtett magába. Ezen tárgyak közül néhány egy pajzs peremének merevítő vasalatához tartozott. Más összeillő darabok egy kardhüvely töredékei voltak. Mindezek mellett előkerült egy lándzsahegy köpűje, tehát az a cső alakú rész, amelybe a nyelet erősítik. 

– A leletek közül a legérdekesebb darab a konyhai eszköz, tehát ez a széles, lapos testű serpenyő – mondta Czövek Attila. – Hosszú nyelének a közepén egy éles gerinc fut, a szélein pedig a testen is megfigyelhető vastagabb perem található. A peremet a nyéltőnél úgynevezett fenyőgallymintával díszítették. A nyél végén lévő jellegzetes visszahajló, úgynevezett hattyúfej akasztóként is szolgált. 

Czövek Attila hozzátette, hogy a szakirodalomban több néven ismert serpenyő a párhuzamai alapján észak-itáliai készítésű lehet és a Kr. e. 1. században használhatták. Tehát elég nagy utat tett meg, míg a mai Olaszország területéről a mai Magyarországra, azon belül Tolna megyébe eljutott. 

Itáliából a Kárpát-medencébe

Mivel magyarázható az, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtt a mai Tolna megye területén élő népek észak-itáliai eszközöket is használtak? Czövek Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencébe a Kr. e. 4. század folyamán nyugatról betelepedő kelták folyamatos kereskedelmi kapcsolatban voltak például a birodalmat építő Rómával is. 

– Az itáliai eredetű serpenyőnk is bizonyítja mindezt, mert legalább egy évszázaddal korábban került a Dunántúlra, mint ahogy azt a Római Birodalom megszállta volna – folytatta a régész muzeológus. – Egyébként a fellelt másik bronzedény is Itáliában, Aquileia térségében készült. 

Ugyancsak felmerülhet a kérdés, hogy a konyhai eszközök és a fegyverek miért is kerültek együtt a földbe? Nos, mind a serpenyő, mind a vödör a katonák felszerelései közé tartozott. Így azt mondhatjuk, hogy a hónap műtárgya egy kelta harcos főzőedénye volt, amit a többi tárgyával együtt őrzött meg a Duna hajdani ártere fölé magasodó dombvonulat.