Evezős rabszolga lett a faddi tanárból

– Hogyan került egy nyugdíjas faddi tanár egy római kori őrhajóra evezősnek? 
– Láttam a neten, hogy jön ez a hajó végig a Dunán – mondja Márkus György –, és Domboriban is kiköt. Történelemtanárként naná, hogy érdekelt a dolog, gondoltam, megnézem. S ha már ott voltam, megkérdeztem, hogy lehet-e jelentkezni evezős rabszolgának. Lehetett.

– S aztán irány a Fekete-tenger? 
– Nem úgy működött. Ki kellett tölteni egy jelentkezési lapot digitálisan, elküldtem, majd megjött a visszajelzés, hogy bevettek a hetedik csapatba. Németországból indult a hajó, és Bajától lefelé még négy szakasz volt hátra. A hetedik csapat a szerbiai Ramtól a bulgáriai Beleneig evezett. Azért választottam ezt a szakaszt, hogy áthajózhassak a Vaskapun és a Kazán-szoroson. Megtettünk 440-450 kilométert. 

– Nehéz volt a meló? Hányan eveztek? 
– A létszám változott 14 és 18 fő között. Ahol Szerbia és Románia határfolyója a Duna, ott mindig a szerb oldalon kötöttünk ki, mert macerás lett volna újra s újra egy csomó ügyintézés árán belépni az EU területére. Lefele elvileg visz a sodrás, de van két duzzasztómű, ahol gyakorlatilag áll a víz. Ott tényleg komoly fizikai munka volt az evezés. Általában napi negyven kilométert tettünk meg, a leghosszabb napi teljesítményünk 66 kilométer volt. Összesen 11 helyen kötöttünk ki, mindenhol nagy szeretettel, helyi ételekkel és kisebb műsorokkal fogadtak bennünket.

– Mi lesz a hajóval az út végeztével? 
– Én szeptember 24-től október 8-ig eveztem, s úgy tudom, október 18-án érték el a román szakasz végét, Harsovát. Vissza, Németországba szárazföldön szállítják a hajót, mert árral szemben képtelenség lenne felvinni a Dunán. A folyó tíz országot érint, és azt tervezik, hogy mindegyik megkapná egy-egy évre helyi események szervezéséhez.

Márkus György 1954-ben született Faddon. Máig ott él, négy gyereke és hét unokája van. Autószerelő végzettséget 1972-ben szerzett Szekszárdon, közlekedési műszaki diplomát Győrben 1984-ben, tanárit először Szombathelyen 1989-ben, majd Debrecenben 1996-ban. Dolgozott autószerelőként, szakoktatóként és történelemtanárként. Szeret utazni, szereti a kalandokat, a túrázást és a sziklamászást is. Útjait fotókon örökíti meg, ezen az élményekkel teli hajóúton naplót is vezetett. 

A Mainz közelében feltárt leletek alapján rekonstruálták a római kori, IV. századi dunai őrhajót. A 18 méter hosszú, hat tonna súlyú Danuvia Alacris az elmúlt hónapok során látható volt a folyón, Ingolstadttól a Duna-deltáig. Az utat nyolc szakaszra osztották, váltott evezősökkel haladtak az egykori birodalmi határ, a limes mentén nemzetközi legénységgel. Magyarországon 15 helyen kötött ki a hajó, azon belül Tolna megyében: Dunaföldváron, Bölcskén, Dunakömlődön és Domboriban.