Itáliát idézte a korabarokk első állomása

Jobbágy Valér számára a zenetörténet átmeneti időszakai, amikor a stílus és a technika egyaránt változik, igazi csemegét jelentenek. Ilyen periódus példának okáért a reneszánsz és barokk muzsika közötti korabarokk. Erről az időszakról tartott képekkel, illusztrációkkal színesített előadást a Liszt Ferenc-díjas karnagy – a Szekszárdi Madrigálkórus művészeti vezetője, a Zeneakadémia oktatója – Tolna vármegye székhelyén, a Művészetek Házában. A közönség Francsics Ildikó (szóló ének), Dobai Tamásné (zongora), Lozsányi Tamás (orgona) és a Szekszárdi Madrigálkórus révén ízelítőt is kapott a korabarokkot fémjelző szerzők műveiből. 

Jobbágy Valér az általános jellemzőket tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az a kor, amikor is a vokális zenéből kinőnek azok az instrumentális műfajok, melyek később a klasszikus barokkot jellemzik. Megjelenik, kezdeti állapotban a szonáta, valamint a versenymű, azaz a concerto, illetve a különböző jellegű tételekből álló hangszeres mű, a szvit is. Ekkoriban kapnak teret azok az eszközök, melyeket később az opera és az oratórium használ fel és teljesít ki. Megfigyelhető a vonóshangszerek primátusa, ez azután, stílszerűen szólva, végig kíséri a későbbi időszakot. Polgárjogot nyernek a fúvós hangszerek is.

A négy részes sorozat első állomásaként az előadó az itáliai mesterekkel ismertette meg az érdeklődőket. Időrendben haladva a sort Lodovico Viadana (1560-1627) nyitja meg, nevéhez fűződik a concertók első nyomtatott gyűjteménye. Claudio Monteverdi (1567-1643) az opera első nagy mestere volt. Girolamo Frescobaldi (1583-1643) billentyűs hangszerekre írott darabjaival hatott az utókorra, egyébként kiválóan játszott különféle vonós és fúvós hangszereken is, valamint énekesként is kiemelkedőnek számított. Giacomo Carissimi (1605-1674) az oratórium műfajának első igazán jelentős mestereként alkotott. Arcangelo Corelli (1653-1713) volt a trio szonáta és concerto grosso műfajának megteremtője. Alessandro Scarlatti (1660-1725) és Domenico Scarlatti (1685-1757), azaz apa és fia művészete pedig már a klasszikus barokkot idézi.

Jobbágy Valér a sorozat következő állomásaként május 31-én, szerdán 18 órai kezdettel ugyancsak a Művészetek Házában a német barokk kialakulásáról tart zenés előadást.