A tanár, aki az első erkölcstan órát tartotta Magyarországon

Helyi információs és kulturális havilap kiadását tervezi a két éve Gyönkre költözött pedagógus-író, Hajduné Tölgyesi Lívia. Elsősorban a mesekönyveiről ismert, de ő volt az, aki az első erkölcstan órát tartotta Magyarországon, miután részt vett a tantárgy tankönyveinek elkészítésében.

Wessely Gábor

Hajduné Tölgyesi Lívia eddig megjelent könyveit és foglalkoztató füzeteit mutatja. (A szerző fotója)

– Még a rendszerváltás előtt volt egy tévéműsor, A bűvös kockázat, mely az akkoriban született hazai ötletekkel, találmányokkal foglalkozott. Pomezanski György vezette, s egyik emlékezetes megállapítása így hangzott: „A baj nálunk a hozzáállással van. Ha valaki előrukkol valami újdonsággal, azt kérdezik tőle: miért? Ahelyett, hogy azt kérdeznék: miért ne?” Hajduné Tölgyesi Lívia is lépten-nyomon újdonságokkal áll elő. Etikát, erkölcstant tanít, főként általános iskolásoknak, és esetenként a saját könyveit is beviszi az órákra. És tőle is azt kérdezik: miért?

– Két éve költöztünk Gyönkre – mondja – a férjem nyomdász, keszőhidegkúti gyökerekkel. Korábban Pomázon éltünk. Pályám elején marketinggel foglalkoztam, aztán tanítani kezdtem, tankönyveket írtam. Mesekönyveim is vannak, és felnőtteknek szóló kötetem is jelent már meg. Tolnába kerülve először a kölesdi iskolában dolgoztam, aztán Szedresen folytattam a munkát.

Egy gondolatserkentő füzet. (Beküldött fotó)

– Sok mindennel foglalkozik. Nehezen találta meg a helyét, megtalálta egyáltalán, vagy még mindig keresi?

– Egy kreatív embert nem jellemezhet a megállapodottság. Mindig jönnek új ötletek, és mindig vannak nagy találkozások, amelyek módosítják a pályánkat, a világlátásunkat. A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán egy pap-tanár, Mészáros János az etikára irányította a figyelmemet, és megéreztem, hogy ez lesz az én utam. Ez a filozófikus gondolkodásmód. Úgyhogy miután végeztem, el is mentem a veszprémi egyetemre, ahol akkor indult az etika szakos tanárképzés. Ott Kamarás István tanár úr figyelt fel rám, és beajánlott az erkölcstan tantárgy tankönyveinek, tanmenetének kidolgozói stábjába. Én főleg az általános iskolai tananyaggal foglalkoztam Gyermekfilozófiai ismereteket az OKI-val (Országos Közoktatási Intézet), elsősorban Falus Katalinnal (való együttműködés során szereztem. Gyakorlatilag a nulláról építettem fel, munkatársaimmal az ötödik, hatodik, hetedik és a gimnáziumi tizenegyedik osztály tananyagát, az OFI-ban (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) megbízásából. Az első erkölcstan órát én tartottam Magyarországon, ami egyben sajtótájékoztató is volt. Bemutattam az újságíróknak az új tantárgyat. Sikerrel. Azt csináltam, amit szerettem: érzékenységre, toleranciára, gondolkodásra neveltem a gyerekeket. Mesekönyveket, foglalkoztató füzeteket készítettem, melyeket segédletként bevittem az óráimra, ami nem mindenkinek tetszett. Szóval akadtak súrlódásaim itt-ott-amott.

– Folyamatosan tanított, vagy voltak kihagyások a bonyodalmak miatt?

– Amikor tankönyvet írtam, nem tanítottam, legföljebb félállásban. És akkor sem vállaltam más elfoglaltságot, amikor a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) felkérésére kidolgoztam a sporterkölcstan és sportetika kerettantervét. Ismerték a nevemet, mert Veszprémben annakidején sportetikából írtam a szakdolgozatomat. Így aztán a mai napig az én módszerem alapján oktatják ezeket a tárgyakat a sportiskolákban. Megalapítottam a Magyar Sportetikai Társaságot, szerveztem több sportetika konferenciát. A közelmúltban felkért a Magyar Edzők Társasága, hogy segítsem és publikáljam a munkájukat.

– A nagyközönség persze nem a szakmai munkásságát, hanem az irodalmit, a mesekönyveit ismeri…

– Igen, az idei könyvhéten is dedikáltam Budapesten. Első kötetem 2009-ben jelent meg. Eddig öt könyvem és három gondolatserkentő, rendhagyó foglalkoztató füzetem látott napvilágot. Az egyik kötetemet, a Bükki bűbájosok címűt most fordítják angolra, és valószínűleg film készül belőle. Ez egy fantasy alkotás, a kelet-európai mondavilágot mutatja be. Már a második kiadása is fogyóban van.

– De Gyönkön is készül valamire: helyi lapot akar indítani. Mikortól?

– Ez lesz a Vecker című havilap, és terveim szerint már augusztusban megjelenik az első szám. Gyönkön és a környező falvakban terjesztenénk, ingyenesen, programajánló és kulturális tartalmakkal. Helyi tévé van, meglátjuk, hogy az újságra lesz-e igény.

Cirkuszpedagógiát is tanult

Kazincbarcikán nőtt fel Hajduné Tölgyesi Lívia. Később jó ideig Pomázon élt, és főként a fővárosban dolgozott. Pályáját marketingesként kezdte, jelentős promóciókat vitt végig, ő vezette be a magyar piacra egyebek mellett a Monix szemüvegeket. Először Zsámbékon szerzett magyar szakos oklevelet, majd Veszprémben ember- és társadalomismereti, etikai tanári diplomát. Számos más végzettsége is van, például ruhaipari, kiadványszerkesztői és cirkuszpedagógiai.

Erkölcsi és etikai tankönyveket írt. Irodalmi munkássága is ismert. Négy mese- és ifjúsági könyve (Matyesz és Lilla, Bükki bűbájosok, Barátom Pötyi, Tintatapír Tóni), egy felnőtt regénye (Álkirálynő), és három gondolatserkentő füzete jelent meg. Novellái, versei több folyóiratban és webes felületen olvashatók. Köteteit a kiváló grafikus, Nagy Boglárka illusztrálja.

Kedvelt szabadidős tevékenysége a hegymászás. Járt már több európai csúcson – a Mont Blancon is –, továbbá Kirgizisztánban a Lenin-csúcs közelében. (Ott a hétezer méter feletti csúcstámadás nem sikerült.) Gyönkön él, férje nyomdász, két felnőtt gyermekük van.