2023.08.19. 20:00
Kulturális agórává válhat a paksi múzeum
Augusztus eleje óta új igazgató, dr. Fazekas Ferenc áll a Paksi Városi Múzeum élén, akit a régészet iránt érdeklődőknek nem kell bemutatni, hiszen a lussoniumi kutatásról már korábban is több ízben beszámolt lapunknak. Ezúttal új szerepkörében kérdeztük az intézménnyel kapcsolatos terveiről.
A paksi Városi Múzeum a tervek szerint egyedi élményt kínál majd minden korosztály számára
Forrás: TEOL
Néhány hete volt vendégünk dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a Paksi Városi Múzeum leköszönő igazgatója, aki örömét fejezte ki, hogy megtalálták az utódját, azt, akinél biztos kezekben látja a jövőt. A feladatot augusztus elsejétől eddigi helyettese, dr. Fazekas Ferenc régész, a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének tanszékvezető helyettese vette át, aki igazgatói minőségében először lapunknak nyilatkozott az előtte álló feladatokról, a Lussoniumnál idén júliusban folyó ásatásokról és a múzeummal kapcsolatos terveiről.
– A korábbi múzeumigazgató, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna segítségével, helyettesként nagyon sok feladatba bepillantást tudtam nyerni, de eddig első sorban a régészeti kutatás, a tudományos élet szervezése, a nemzetközi, illetve testvérvárosi kapcsolatok ápolása tartozott hozzám – mondta dr. Fazekas Ferenc. A testvérvárosi kapcsolatoknál Zentát említette, ahol tavaly – a város első nemzetközi kiállításán – egy paksi tárlatot szerveztek a Bottyán sánc történetéről, majd idén a zentaiak hoztak el egy képeslap-kiállítást.
Dr. Fazekas Ferenc sok új tervvel érkezett, ezek legfontosabbika szerinte, hogy közösségi múzeummá alakítsa a paksi intézményt, amely a helyi közösség mellett a Tolnában élőket is megcélozza és a felhalmozott tudás segítségével olyan muzeális élményt nyújt, amely egyedivé teszi. Szerinte erre jó lehetőséget kínál a Dunakömlődnél található Lussonium római erődítmény, amely a kiállításokban és a múzeumpedagógiai foglalkozásokban egyaránt még hangsúlyosabban meg tudna jelenni.
A jövő múzeumának szerinte kettős jelenlétre van szüksége. Továbbra is szükséges a személyes jelenlét a múzeumpedagógiai foglalkoztató térben, de emellett a múzeumoknak látszódnia kell a digitális világban is – vélekedett. Utóbbi szerinte ma már alapvető elvárás, ahogy fogalmazott, nélkülözhetetlen.
– A múzeumoknak is tartalomszolgáltatóknak kell lenniük, amelynek keretében a jövőben a történelmi dokumentum- és fényképanyag, sőt akár érdekesebb tárgyak prezentációja is látható lehet. Ilyen értelemben egy digitális helytörténeti bázissá kellene válnia a múzeumnak – hangsúlyozta.
Dr. Fazekas Ferenc a múzeum foglalkoztatóterét is kiterjesztené, az intézmény egyedi épületegyüttesét és kertrészét még inkább felhasználva, ezáltal egyfajta kulturális agórává alakítva a helyet, ahol – folytatva a korábbi igazgató kezdeményezését – helytörténeti esték, speciális tárlatvezetések révén kínálnának egyedi élményt, minden korosztály számára.
Tudományos tervei között beszélt a Paks-Dunakömlődi németség kutatásának elmélyítéséről és a helyi város- és helytörténet folytatásáról. –Paks 2028-ban lesz ötven éve város, amelyre szeretnénk egy olyan helytörténeti programot indítani, amely az elmúlt öt évtizedet dolgozza fel, az itt élők segítségével.
Ezt koronázná meg egy "Paks 50" kiállítás a nagyközönség számára – számolt be a tervek részleteiről. Mint mondta a tervek között szerepel egy paksi monográfia elkészítése is a város történetéről, amelynek első része a régészeti és korai történeti időszakot dolgozná fel és az ötvenéves évfordulóra el is készülne.
Az igazgató beszélt a Lussoniumnál idén júliusban folyó ásatásokról, amelyet bizonyos szempontból mérföldkőnek nevezett az itteni kutatások történetében. Mint mondta, a kutatás a Paksi Városi Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem Régészeti tanszékének együttműködésével jött létre egy hároméves projekt részeként, amely az erőd olyan részét célozta meg, amerre korábban nem folytak kutatások.
– Ez ilyen szempontból is mérföldkő, de kiemelt fontosságú azért is, mert az idei ásatást nagy százalékban nemzetközi hallgatói csoport végezte, az egyetem angol nyelvű régészeti képzésének diákjai, akik itt sajátították el a régészeti kutatás első lépéseit. Lussonium tehát ilyen szempontból is "nemzetköziesedett" – mutatott rá.
Az igazgató beszélt az idei és a korábbi lussoniumi leletekről, a katonai tábor elhelyezkedéséről, életéről, amelyről podcast adásunkban további érdekességeket megtudhatnak.
Kép: podcast fotó és/vagy régészeti kép Gyulától, de lehet Múzeumok éjszakája is