2023.10.01. 07:00
József Attila és Radnóti is a vádlottak padjára került
Sok ismert költőnek meggyúlt a baja egykoron a törvényekkel és a bírósággal. József Attila és Radnóti Miklós is a vádlottak padjára került. Alsóbb szinteken elítélték, a legfelső szinten felmentették őket. Erről tartott előadást a Híres perek sorozatban a múzeumban a jogtörténész.
Ódor János igazgató köszöntötte az előadást tartó dr. Lehotay Veronikát (Fotó: Retkes Tamás)
Mintegy harminc eljárás indult költők és írók ellen 1920 és 1944 között, a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszakban. Ez derült ki dr. Lehotay Veronika előadásából, mely szerdán délután a Híres perek sorozat nyitó állomásaként zajlott le Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban. A jogtörténész, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense kiváltképp két személy példájával illusztrálta az akkori időszak témakörbe vágó gyakorlatát.
József Attilának négy nagy pere volt. A költő ellen első alkalommal 1923-ban, a Lázadó Krisztus című verse miatt indítottak eljárást, sajtó útján elkövetett istengyalázás vádjával. 1931-ben a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetének Szocialisták című verse a vád szerint kimerítette az osztály elleni izgatás vétségét. Ugyancsak felelni kellett 1933-ban az úgynevezett röpirat perben és ugyanebben az évben A lebukott című verse miatt is eljárás indult ellene. Radnóti Miklóst pedig 1931-ben, az Ujmódi pásztorok című kötete miatt szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás vádja érte.
Figyelemre méltó tény, hogy ezek az ügyek nem végződtek az alsóbb bíróságokon, első, avagy másodfokon. A végső szót a legfelsőbb jogfórum, a Magyar Királyi Kúria mondta ki. Megjegyzendő, hogy a korábbi szinteken hozott, adott esetben súlyos – József Attila ügyében 1924-ben például 200 ezer korona pénzbírságot és 8 hónap fogházat kiszabó – ítéleteknél ez a testület más szempontokat vett figyelembe, mint az alsóbb bíróságok. Ennek köszönhetően a vádlottakat vagy felmentette, vagy jóváhagyta ugyan az ítéleteket, de azokat próbaidőre felfüggesztette. Összességében tehát a költők elleni perek vizsgálata árnyalja a korábbi szakirodalom „üldözött költészetre” vonatkozó megállapításait.
A perbe fogott költőket ennek ellenére megviselték a hatóságokkal való összeütközéseik. Radnóti Miklós Főtárgyalás című versében saját eljárásáról így tudósított: „Nem észleltetett enyhítő körülmény / s két versem nyolc napot nyomott; / fölállva hallgattam. Tudták kiktől / születtem, hol s mikor; ösmertük egymást / és hogy kimentek, mégse köszöntek.” József Attila így reagált ítéletére: „Istenkáromlás. Versben. 19 évvel. Hiszen még ezt a 19 évet is ellopták tőlem! Vétettem én evvel nekik? … a törvény: törvény és az ostobák: ostobák.”
