Vastapssal jutalmazták a Csobogó együttes műsorát Szekszárdon

A dalokhoz illő környezetben, a Takler kúriában, hálás és értő közönség előtt lépett fel a Csobogó együttes Csukás István felnőtteknek szóló megzenésített verseivel. Csukás Istvánhoz különös kapcsolat fűzte Varga Jenőt, személyesen többször is találkoztak, beszélgettek. Az együttes tagjai – Decsi-Kiss András, Fenyvesi Gábor, Horváth Tamás, Babothy-Varga Jenő – mellett még érdemes megemlíteni Dicső Zsolt szekszárdi költőt és Decsi Kiss János újságíró, képzőművészt. Mindketten aktív szereplői voltak a műsornak, hol verset mondtak, hol Csukás István életének érdekes történeteit tolmácsolták. Kormos István, Kányádi Sándor, valamint Dicső Zsolt verseiből is hangzott el megzenésítve egy-egy remekmű. Utóbbi költő balladája éppen Csukás István és Lázár Ervin barátságát foglalta rímekbe.

A zártkörű hallgatóság soraiban – jó néhányan több száz kilométerről jöttek – Csukás István örökösei, a Porga család tagjai is képviselték magukat. Itt volt még Dorogi Sándor is, a Csukás színház alapítója.

A zenekarvezető Babothy-Varga Jenő elmondta, azért volt zártkörű a vasárnapi fellépésük, mert első alkalommal mutatták be Csukás István megzenésített verseit. Ennek a műsornak a további előadásai már nyilvánosak, bárki részt vehet rajta.

A Csobogó együttes a költőnek olyan arcát szeretné megmutatni, amit kevesen ismernek – mondta a műsorról, az együttes vezetője, Babothy-Varga Jenő. Az inspirációt a zenekar vezetőjének több éves személyes kapcsolata adta, ezt megerősítette a Versünnep 2023. Nemzetközi Seregszemlén elért különdíj, melyet a költő Étellift a pokolba című verésre írt dalával ért el a zenekar.

Varga Jenő elmondta, közel ötven éve foglalkozik versek megzenésítésével. Bár a középiskolában még távol álltak tőle a versek, az érettségi felé haladva Kalákát, Dinnyés Józsefet, majd a főiskolán Cseh Tamást hallgatva, és egykori magyar tanára Kovács Istvánné (Magdus néni) hatására egyre közelebb került hozzá a líra világa, melynek elkötelezettje azóta is. Bár matematika-testnevelés szakon végzett, a zene mindvégig az élete része volt és 1992 után (addig tanított) még nagyobb szerepet kapott a vers és a zene a mindennapjaiban. Évekig az egyik legnagyobb hazai életbiztosítónál dolgozott vezető beosztásban, majd 1983-ban a Fabula együttest hozta létre, majd 2014-ben megalakította a Csobogó Együttest. Míg az előbbivel gyerekverseket zenésítettek meg, az utóbbi repertoárja sokkal szélesebb, a közös bennük az, hogy csak saját megzenésítésű dalokat játszanak.

– Mivel a versek mondanivalója sem egyforma, így nem egy zenei stílusra építünk, ezért a dalaink is sokféle zenei hangulatban születnek. Igyekszünk mindig a vers hangulatához, lényegéhez igazítani a muzsikát. Ezért aztán dalainkban népzenei, világzenei, rock-, blues-, swing- és más zenei elemek is megjelennek – mondta a zenekar vezetője.

Varga Jenő gyerekkora a Győr-Moson-Sopron megyei Babót faluhoz kapcsolódik, innen a nevei is, Babothy-Varga Jenő.

– A sport, és a zene kicsi koromtól az életem része volt. Apám fiatal korában focizott, anyám állandóan énekelt – mondta el a gyermekkoráról. 

Sok koncertjük volt az idén

Ebben az évben nagyon sok fellépése volt az együttesnek és már sorra jönnek a felkérések az adventi időszakra. Van egy szép összeállításuk, mely az „Adventben járva” címet kapta, de nagyon népszerű a Falu végén kurta kocsma is, mely Petőfi művéhez kapcsolódik, és tavasszal videoklip is készült belőle. 

A kérdésre, hogyan születik meg egy megzenésített vers, Varga Jenő elmondta, a dalszerzés folyamata nem egy kaptafára zajlik az együttesnél, van, amikor a zene születik meg először, és ehhez keresnek – néha hosszú hónapokon át – megfelelő verset, de gyakoribb, hogy a vers olvasása közben már előjönnek a dallamok is. Minden vers esetében alaposan tanulmányozzák a költőt, olvasnak verselemzéseket, szeretnek minél többet megtudni a költemény háttérről. A koncertjeiken nagy monitort használva vetítik az előadott dalok költőit, jellemző adataikat, az életükkel kapcsolatos főbb eseményeket, amit a dalok előtti felvezetésekben is kiegészítenek, jellemzően valamilyen, többnyire kevésbé ismert történettel.