A Kaukázusban kalandoztak a középiskolás küzdőtársak

A döntőt megelőzően a kilencvenkét benevezett diáknak a január 16-ai első fordulóban egy száz pontos, százhúsz percig írható feladatlappal kellett megbirkóznia. 

A javítás után létrejött pontszámsorrend alapján jutott a döntőbe és mérkőzött meg egymással a legjobb huszonegy versenyző, akik tizennégy iskolát képviseltek Gyergyószentmiklóstól Kolozsváron át Győrig. A verseny egyediségét az adta, hogy a közönség számára is jól nyomon követhető volt az összes feladat, valamennyi megoldás és válasz, akárcsak az eredmény mindenkori alakulása. Ugyanis a verseny legnagyobb része szóban zajlott, egyfajta TV-s vetélkedő jelleget öltve. 

Három ország értékei kerültek terítékre

A feladatok változatosan dolgozták fel a három országot. A földraj mellett kitértek az említett államok egyéb értékeire is. A legizgalmasabb részt az úgynevezett „szétlövés” jelentette. Ebben a második fordulóban az első forduló írásbeli eredményei alapján a nagydöntőbe már bejutott hét fiatal mellé nyolcadikként odakerülhetett az is, aki a fennmaradó tizennégy diák közül a legügyesebben oldotta meg a feladatokat. Itt lehetett pontokat is rabolni egymástól, azaz akár az utolsók között lévő versenyző is megszerezhette a harmadik fordulóba, a döntő döntőjébe jutásra jogosító eredményt. 

Komplex országismereti verseny volt

Abban kiváltképp érdekes rész volt a virtuális idegenvezetés, amikor előre megadott útvonalon kellett egy képzeletbeli turistacsoportot végig kalauzolni. A versenyzők bemutatták, hogy mennyire ismerik az útba ejtett vidékek, települések elsősorban természet- és gazdaságföldrajzi jellegzetességeit, idegenforgalmi értékeit, avagy egyéb érdekességeit. 

A megmérettetés tehát messze túlmutatott a földrajz hagyományos témáin, sokkal inkább beillett egy komplex országismereti versenynek. A diákoknak többek között az országok híres személyiségeit, gasztronómiáját, UNESCO Világörökségeit is ismerniük kellett.

A dobogósok utazási lehetőséget nyertek

A verseny magas színvonalát a fiatalok felkészültsége mellett az is biztosította, hogy szakmai felügyeletről és az egyes fordulók feladatlapjainak, feladatainak összeállításáról dr. Gyuricza László, a PTE Földrajzi Intézetének docense, egyúttal a zsűri elnöke gondoskodott. Ő volt egyúttal a verseny döntőjének levezetője, moderátora is. 

A végső összesítésben a győzelmet Lambert Kristóf, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója szerezte meg. Mögötte Keresztes Kristóf, a Szekszárdi Garay János Gimnázium diákja végzett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig az Erdélyből, Gyergyószentmiklósról érkezett Tóthpál Balázs, a Salamon Ernő Gimnázium versenyzője állhatott fel. A kerek, azaz harmincadik évforduló alkalmából az eddig bevett gyakorlattól eltérően nemcsak az első, hanem a második és harmadik helyezett versenyző nyereménye is utazási bón lett.