A magyar nyelv el nem sorvad, csak átalakul

Hogy sorvad-e a magyar nyelv? Kis Pál István szekszárdi író, tanár nem aggódik. Mint mondja: a nyelv él, változik. Lehet ezt szeretni vagy nem szeretni, a folyamat azonban természetes. Hogy a nyelvészek ennek nagyon is a tudatában vannak, azt az is bizonyítja, hogy három évvel ezelőtt a magyar érettségi szövegértési feladatai közé egy internetes nyelvhasználatról szóló részlet is bekerült. Egyébként pedig lassan felnő és szülővé érik az a korosztály, amely az SMS, illetve az informatika nyelvén szocializálódott. Egy a napokban a világhálóra felkerült blog szerzője azon búsongott, hogy az még csak hagyján, hogy olyan kifejezésekkel kellett megismerkednünk, mint a LOL és az OMG, de a trágár szavak is végképp kiirthatatlanná váltak a közbeszédből.

Rajos Judit, a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatóhelyettese maga is tapasztalja, hogy vannak gyerekek, akik kötőszóként használják ez utóbbiakat. Szerinte a felnőttek dolga, hogy ilyenkor a nebulók fejére koppintsanak, és felhívják a figyelmüket arra, hogy ez nem elfogadható. Rajos Judit egyébként nem borúlátó a magyar nyelv sorsát illetően, hiszen nemcsak kopik, hanem gazdagodik is. A gimnazisták közül ráadásul sokan szeretnek olvasni, és nagy népszerűségnek örvend az intézmény Lázár Ervinről elnevezett versenye, amelyet épp a múlt héten írtak ki ismét. – Érthető, hogy azoknak az eszközöknek a nevét egyre kevesebbszer mondjuk ki, írjuk le, amelyeket már nem használunk. Ezzel együtt például az informatika terjedése, fejlődése új kifejezéseket hozott – állítja az igazgatóhelyettes.

Kis Pál István pedig azt hangsúlyozza, hogy a magyar nyelv és kultúra integráló. – Tény azonban, hogy kétarcú nyelvi világban élünk. A médiának sokkal nagyobb a nyelvi felelőssége, mint korábban. És bizony van egy réteg, amelyik nem kapcsolja be már a televíziót sem, mert az internetről, a közösségi oldalakról tájékozódik. De nem aggódom, hiszen még mindig vannak, akik könyvet vesznek a kezükbe, és a magyar nyelv és irodalom is főtárgy az iskolákban. A magyar nyelv nem tűnik el, csak átalakul, újra és újra – teszi hozzá a nyugalmazott magyartanár.

Ha nincs nyelv, akkor nincs kultúra sem

A nyelvnek van egy leegyszerűsítő, pusztán információ közlésére alkalmas változata. Ez tulajdonképpen az amerikai felfogás, amely szerint a nyelvnek csak közvetítő szerepe van. Más felfogás szerint a nyelv ennél jóval több: a kultúra hordozója. A kultúra pedig azoknak az íratlan szabályoknak a rendje, amely az emberek életét szabályozza. Ha nincs nyelv, nincs kultúra, nincs civilizáció, mi pedig újra kőbaltát vehetünk a kezünkbe. Ez persze valószínűleg nem következik be, az efféle sötét víziók remélhetőleg megrekednek az elmélkedés szintjén, gondolja Kis Pál István.