Elindultak egy hosszú úton, de már láthatóak az eredmények

– Igazgató úr, engedje meg, hogy egy gratulációval kezdjem: a videomegosztón láttam, hogy mekkora bombagólt lőtt a félpályáról egy kispályás mérkőzésen! Merre járt?

– Köszönöm a gratulációját, sikerült jól eltalálnom – felelte Krausz Márton. – Miskolcon a Sípmester Fesztiválon szerepelt a megyei csapatunk, a szervezők pedig egy gálameccset is beiktattak a programba, amelyen a megyei igazgatóságok képviselői a profi játékvezetőkkel mérkőztek. Csak pár másodperc volt vissza félidőből, láttam, hogy üres a kapu, és rálőttem. Mi tagadás, nekem is tetszett, jó néhányszor visszanéztem a találatot az interneten.

– Nem keresték a menedzserek egy zsíros szerződéssel?

– Neeeeeem! – mondta nevetve. – Hatodik éve futballozom a Bács Kiskun megyei harmadosztályú Uszód együttesében, jól érzem magam ott, bár a tolnai „nagy öregek” kontingense megcsappant, hiszen Kalmár Ferenc, Czinege Richárd és Répás Román is távozott, de Kiss Jánossal egyelőre tartjuk a frontot! És egyelőre tartjuk a lépést a fiatalokkal.

– Hogy állnak a bajnokságban? Bennmaradnak?

– Hogy bennmaradunk-e? A kérdés az, hogy sikerül-e érmet szereznünk. Jó lenne, ha a tavalyi bronz után ismét odaérnénk a dobogóra. Egyelőre jó úton járunk efelé, az Apostaggal holtversenyben harmadikak vagyunk, két pontra az éllovas Homokmégytől. Ha sikerül elkapnunk a fonalat, sokra vihetjük.

– Pár éve azt mondta lapunknak, addig szeretne futballozni, amíg két csapattársa, Kalmár Ferenc és Kiss János életkora együttesen eléri a százhúszat. Kalmár Ferenc ötvenhét, Kiss János ötvenöt éves, de előbbi már nincs önökkel, így ez nem jöhet össze. Mi lesz így?

– Maradok, amíg a lábam bírja és amíg az egészségem engedi. Illetve addig, amíg a csapat folyamatosan fejlődik és lépdel előre. Az elmúlt években így volt, voltunk hatodikak, ötödikek, negyedikek, tavaly pedig harmadikként zártunk. Akkor gondolkodnék el azon, hogy szögre akasztom a csukát, ha Kiss János valamelyik tavaszi bajnokin mesterötöst szerezne. Egyelőre ez a veszély nem fenyeget, én akkor is örülnék, ha öt találatot tudna szerezni a szezon végéig és ezzel a dobogón végeznénk!

– Bács-Kiskun megyéből térjünk vissza Tolna megyébe, a focipályáról pedig az íróasztal mögé, ön elsősorban mégiscsak sportigazgató. Mindjárt vágjunk is a közepébe: miért kezdődik február 23-án a megyei focibajnokság?

– Azért, mert az OTP Bank Ligához hasonlóan három kört játszanak a csapatok, azaz harminchárom fordulót rendezünk. A szezon előtt ebben a lebonyolításban egyeztünk meg a klubok képviselőivel. Ahhoz pedig, hogy az NB III-as osztályozóra bajnokot tudjunk adni, június 2-ig be kell fejeződnie a szezonnak. Ősszel tizennyolc fordulót rendeztünk, tavaszra is marad tizenöt, kiszámoltuk, osztottunk, szoroztunk, kezdeni kell, hogy végezzünk!

– Ez mind szép és jó, de az időjárás-felelőssel is megbeszélte? Mi lesz, ha a pályákat hó borítja? Ez nem az NB I, ahol a stadionokban fűthető a gyep…

– Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, mi csak tervezünk. Ha úgy látjuk, hogy nem lehet futballozni, akkor le fogjuk fújni a nyitányt, de nagyon szeretném, ha lehetne, mert később nehéz pótolni az elmaradt fordulókat, meccseket! Azt tudni kell, hogy a megyei osztályokban a csapatok közös megegyezéssel műfüvön is lejátszhatnak egy-egy bajnokit. A megyei másod, illetve harmadosztályban márciusban kezdünk, de mondja meg, mi a garancia arra, hogy akkor nem lesz hó? Pár éve még március végén is hóban jártunk, csak remélni tudjuk, hogy idén nem így lesz...

– Tolna megye az elmúlt pár évben nem adott NB III-as csapatot, gondolja, hogy idén adni fog, nem érnek rá?

– Mi örülnénk a legjobban, ha a bajnok vállalná az NB III-as megméretést. Pár éve a Majosi SE megtette, meg is nyerte a párharcát a Mosonmagyaróvár ellen, más kérdés, hogy végül nem indultak. Aztán a Bátaszék is megmérette magát, sőt ők is túljutottak a Gyöngyösön, de ők sem vállalták. Most csak azt tudom mondani, amit hallok, és úgy tudom, hogy Tamásiban komolyan elgondolkodtak azon, hogy osztályt váltsanak. A körülményeik megfelelőek, remek talajú füves centerpályájuk van, van két műfüves pályájuk, egyre jobban mutat a Németh László sporttelep. Sőt Bonyhádról is pozitívak a visszajelzések az NB III-at illetően, meglátjuk, hogy melyik csapat szerzi meg az aranyat! Többen is esélyesek, ott van még a címvédő Tolna VFC, vagy a Dombóvár FC, mint bajnokjelölt. Az ősz is izgalmasan alakult, egy-két forduló után nagyot változhatnak az erőviszonyok és a helyezések, meglátjuk, mit hoz a nyár.

– Milyen ősze volt? Csak azért kérdezem, mert nem lehetett hallani semmit a szövetség háza tájáról. Nem kergették a játékvezetőket, nem zárták be őket az öltözőbe, nem voltak súlyos sportszerűtlenségek?

– El kell keserítenem, nem voltak. Kisebb-nagyobb esetek akadtak, de nem több az átlagnál. Éppen január elején küldtem el a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a 2017/2018-as szezon összegzését: a fegyelmi bizottság 494 ügyet tárgyalt, a versenybizottságnak pedig 130 esetben kellett összeülnie az előző idényben. A mostaniban pedig nagyjából a felénél vagyunk ennek: a versenybizottság 55, a fegyelmi bizottság pedig 241 határozatot hozott.

– Fogynak a csapatok, tavaly még tizenhárman indultak a megyei I. osztályban, idén már csak tizenegyen vannak! Nem szokták megróni ezért az MLSZ-ben?

– Azért nem, mert ez egy általános tendencia. Több megye is hasonló cipőben jár, mint mi, Békésben is tizenegy csapatos az élvonal, Nógrádban pedig csak tíz csapat alkotja a mezőnyt. Elhiheti, hogy mi is szerettük volna, ha több csapat játszik az első osztályban, ha legalább tizennégyen indulnak, de hiába kértük fel a megyei másodosztályú klubokat, nem akartak osztályt váltani. A közös szándék megvan hozzá, hogy ezen változtassunk, hogy vonzóvá tegyük a megye egyet. Már el is ment egy sportigazgatók által aláírt levél az MLSZ-hez, hogy az új szezontól ne kössék annyi korosztályos csapat szerepeltetéséhez az indulást, ha sikerül átvinnünk az elképzelést, akkor lehet, hogy több olyan klub is feljebb lép, akiknek megvannak a lehetőségei, csak az utolsó lökésre vártak. Az utóbbi években a társaságiadó-támogatásnak (TAO) köszönhetően egyre több helyen újultak meg az öltözők, vagy épültek pályák, ha valaki végigautózik a megyén, és felkeresi azokat a településeket, ahol van nagypályás futball, annak szembetűnő kell legyen a változás.

– Pár éve a Magyar Labdarúgó Szövetség elindított egy tízéves stratégiát. A Megújulás évtizede című program egyik fontos alappillére a tömegesítés, amelynek a célja, hogy egyre többen futballozzanak. Tolna megyében kézzel foghatóak a változások?

– Pontosan meg tudom mondani önnek. A megye százkilenc települése közül ötvenegynek van jelenleg nagypályás futballcsapata. A megye tizenegy városa mindegyikében van NB-s vagy megyei osztályú focicsapat, sőt két ötszáz fő alatti településen, Bátaapátiban, valamint Izményben versenyszerűen futballoznak. Amikor elindította az MLSZ ezt a programot, Tolnában 4246 játékengedély volt kiadva a különböző osztályokban, a legkisebbektől a felnőttekig. Jelenleg ez a szám 6030. A megye lakossága egy tavalyi kimutatás szerint 221.799 fő, a lakosság 2,72 százaléka futballozik. A cél, hogy kétezer húszra érjük el a három százalékot. A pályaépítési programban is szépen lépdelünk előre, huszonegy különböző méretű műfüves pályát adtunk át, és négy település nagyméretű élőfüves pályával gazdagodott. A számok is azt mutatják, hogy jó irányban haladunk!