A MÚSZ keretorvosa kételkedik Kenderesi Tamás bűnösségében

Dr. Kováts Tímea 2015 óta áll szerződésben a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ), azóta segíti a sportolóit. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnél (WADA) ekkor történt jelentős változás a biológia útlevélben, addig ugyanis direkt bizonyítást követelt az eljárás, vagyis direkt módon ki kellett mutatni a sportoló szervezetéből a tiltott anyagot, vagy direkt módon kellett bizonyítani a tiltott módszert.

„2015 óta más a helyzet. Azóta a biológiai útlevél – amely valójában egy matematikai modell –, ha gyanúsnak minősít egy mintát, és ezt a szakértők jóváhagyják, akkor ez önmagában elég ahhoz, hogy megvádoljanak egy sportolót azzal, hogy doppingolt, az eljárás nem követeli meg többé a tiltott szernek vagy módszernek a direkt bizonyítását” – fogalmazott a doktornő a Mandinernek.

Hozzátette, amennyiben a szakértő úgy véli, hogy valószínű a tiltott szer vagy módszer használata, akkor még két szakértő, úgynevezett expert véleményét is kikérik. Amennyiben, egymástól függetlenül, mind a három szakértő úgy vélekedik, hogy az érték hátterében valószínűleg doppingolás áll („likely doping”), akkor értesítik ki a sportolót arról, hogy megvádolják doppingolással. Kenderesi Tamásnak azonban közösen szerkesztették és címezték a levelet, mellyel doppingolással vádolják a sportolót.

Az aparhanti kötődésű olimpiai bronzérmes úszó ügyében úgy fogalmazott, „több minta kezelésével kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel, sőt – egyelőre ismeretlen okból – bizonyos érvényesen levett minták be sem kerültek a biológiai útlevelébe, következésképp maguk az útlevélbe táplált adatok is hiányosak. Értelemszerűen, ha egy matematikai modellbe betáplált adatok nem kellőképpen pontosak és nem teljes egészében fedik le a valóságot, akkor abból következtetést sem szabadna levonni, nemhogy doppingvádat megfogalmazni, ad abszurdum elítélni valakit emiatt.”

Ez a három tagú magyar bizottság első fokon elmarasztalta Kenderesi Tamást. Dr. Kováts Tímea abban látja a tudományos kockázatot, és a sportoló életét végérvényesen is befolyásolni képes döntést, hogy a direkt bizonyítás szükségessége kikerült a rendszerből.

„Tökéletes matematikai modell nem létezik, csak közelíteni tudunk ahhoz, hogy lehetőleg minél több tényezőt figyelembe vegyünk, és minél ritkábban forduljon elő, hogy a matematikai modell olyankor jelez dopping-gyanút, amikor ártatlan a sportoló” – folytatta.

A doppingvádban összesen 46 mintavételt tüntettek fel, ebből 43-at tartottak érvényesnek. A belgyógyász, kardiológus és sportorvos kiemelte, a vád alapjául szolgáló hat mintából négy 2017-es minta volt, egy 2021-es, és egy 2022-es, ez utóbbit ugye kivették a vizsgálódásból a véradás miatt.

„Kérdezem én, hogy ha 2022. szeptemberében kapott a sportoló először értesítést ezekről az eltérő adatokról, ill. az ezek alapján felmerülő doppingolás vádjáról, akkor mi történt 2017 és 2022 között? Ha a 2017-es mintákat már rég megvizsgálták és valószínű doppingnak minősítették (volna) akkor már rég ki kellett volna értesíteni a sportolót ezekben az években” – nyilatkozta Dr. Kováts Tímea.

Hangsúlyozta, úgy érzi, hogy az a modell, amely kételyeket ébreszt, nem lehet alapja egy ítéletnek. Pláne nem úgy, hogy a valószínűsítés már teljesen megbélyegzi a sportolót.

„Kenderesi Tamás már megjárta a poklot, és most, ha mégis a reputációja miatt a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, a CAS-hoz fordul, az akkora anyagi tehertétel, és olyan stressz, amely már mindenképpen megpecsételte a pályafutását” – zárta Dr. Kováts Tímea.