Miért mennek világgá a kamaszok?

Túl későn kerülnek be a gyerekek a szakellátás rendszerébe, amikor már nehéz a nevelésük. Másokat meg talán nem kellene kiemelni a családjukból. A még szorosabb és szélesebb együttműködés és az új gyermekvédelmi jogszabályok is segíthetnek, hogy kevesebben és kevesebbszer szökjenek meg a gyermekotthonokból.

Egyre több tizennyolc éven aluli, vagyis kiskorú szökik meg hosszabb-rövidebb időre gyerekotthonból vagy a családi fészekből. Tolna megyében tavaly 559 esetben kerestek a rendőrök eltűnt kiskorúakat, ami mintegy 13 százalékos emelkedést mutat, s ez a tendencia évek óta tart. Az eltűntként kezelt fiatalok száma 150 volt az elmúlt évben. Ezzel szemben 2006 és 2009 között az esetek száma 116 és 149 között mozgott, és 60-80 fiatalt érintett. A korábbiaknál nagyobb arányt mutat a nevelőotthoni gondozottak aránya: az esetek csaknem 90 százalékában onnan szökött meg a kiskorú. Legnagyobb arányban még mindig a 16-17 évesek próbálják ki hosszabb-rövidebb időre az általuk szabadnak vélt életet, őket követik a 15 illetve a 14 évesek – olvasható a rendőrség elemzésében.

– A rendőrség feladatköréből, lehetőségeiből eredően a problémát legfeljebb tüneti szinten tudja kezelni. Ahhoz, hogy ne csak látszatintézkedések legyenek, a legfontosabb, hogy az ifjúságvédelmi szakterület szereplői összefogjanak, és együttesen keressék a megoldások módozatait – mondta Gáspár Ildikó, a megyei főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának főelőadója.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Főként a kamaszok szöknek és gyermekotthonokból, de előfordul, hogy családból, a gondviselő elöl menekülnek
[/caption]

A rendőrség szerint a következő lépések megtételével lehetne mérsékelni a szökések számát. Fontos, hogy a kiskorúakat családjukból csak igen indokolt esetben emeljék ki. Amennyiben nem a gyermek magatartása, viselkedése jelenti a problémát, hanem a szülőé, hozzátartozóé, úgy az eljáró hatóság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy – hasonlóan az ideiglenes megelőző távoltartáshoz – van-e lehetőség inkább a veszélyeztető családtag kiemelésére. Ez természetesen a jogszabályi háttér módosítását igényelné. Amennyiben ugyancsak a szülő, hozzátartozó viselkedése jelenti a problémát, azonban a kialakult helyzet kevésbé súlyos, úgy a gyermek kiemelése helyett hasznosnak találnánk, hogy a családgondozók – szükség esetén a helyi körzeti megbízottal együttműködve – fordítsanak a jelenleginél nagyobb figyelmet a problémás családra.

Ha a gyermek kiemelésére a családjából neki felróható okból kerülne sor, úgy célszerű a jelenleginél gyakrabban kezdeményezni a gyermek speciális intézeti elhelyezését. Célszerű lenne, ha a folyamatosan engedély nélkül távol lévő, és a szökése alatt valamint az otthonban is szabálysértéseket, esetleg bűncselekményeket elkövető, társaira nézve veszélyes, deviáns magatartást tanúsító fiatalokat akkor is el lehessen helyezni zárt intézetben, ha a 16. életévüket már betöltötték, és így a 2 éves speciális intézeti nevelés már nem valósulhat meg. Ezzel összefüggésben indokolt a zárt intézeti elhelyezéshez szükséges vizsgálatokkal kapcsolatos lassú, nehézkes, bürokratikus eljárás egyszerűsítése. A folyamatosan családjukhoz visszaszökő gyerekeket célszerű lenne nagyobb számban „visszagondozni” családjukba, fokozott családgondozói, szükség esetén rendőri felügyelet mellett. A nem családjukhoz szökő gyerekek figyelmét e célra kidolgozott programmal lehetne felhívni ennek a veszélyeire, életvezetési tanácsokat és alternatív eseményeket kínálva a szabadidő hasznos eltöltésére. E feladat megoldásában a rendőrség is szerepet vállal. Véleményük szerint igen sarkalatos pont a problémakör kezelésében, hogy szökéseik alatt a kiskorúak ne részesüljenek semmiféle anyagi juttatásban, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelynek keretében a szökések alatt is gyűlik a gyerek gyámi számláján a pénz. Egyúttal javasolják, hogy az előállítás és visszaszállítás költségét a rendőrség kiszámlázhassa.

Rendkívül bonyolult probléma, hogy miért nő a szökések, vagyis az engedély nélküli eltávozások száma a megyei gyermekotthonokból, mondta Farkas Rita, a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. Még bonyolultabb a megoldása. Mint a szakember elmondta, a gyerekotthonok – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – bejelentést tesznek a rendőrségen az „eltűnt” fiatalokról.   

Az okok között talán első helyen szerepel, hogy túl későn, leggyakrabban kamaszkorban kerülnek be a gyerekek a szakellátás rendszerébe. Már kialakult személyiséggel és olyan súlyos magatartási problémákkal, amelyek a gyerekvédelmi szakellátást, normál gyermekotthoni keretek közt komoly feladatok elé állítják. Az életkor és a szökések gyakorisága egyenes arányban áll egymással.

Ugyanilyen rangú a gyerek kötődése a családhoz, főleg az anyához, a serdülőkori párkapcsolatok, a kötelességek hárítása, a motiválatlanság, a problémamegoldó készség hiánya. Ha a fiatal ebben a korban találkozik először kötöttségekkel, nyilván igyekszik kilépni ebből a helyzetből. Főként azok, akik már korábban is követtek el kisebb bűncselekményeket. Ha a jeleket időben felismerné az óvoda, iskola, akkor aktív családgondozással sok problémát meg lehetne előzi. Ugyanilyen fontos, hogy az erre alkalmas családokba „visszagondozzák” a gyerekeket. A rendőrök közreműködése a gyerekek visszaszállításában azonban indokolt, mert a pedagógus, ha tudna sem alkalmazhatna kényszerítő eszközöket annak érdekében, hogy a megtalált kamasz egyáltalán beszálljon az autóba.

Több ponton is megváltozott a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. A kiskorú gyermekek gyámságát nem a gyermekotthon-vezetők, illetve a nevelőszülők látják el, hanem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok rendszerébe tartozó gyermekvédelmi gyámok. A változás az év folyamán fokozatosan lép életbe, a gyermekek éves gyámhatósági felülvizsgálatához kapcsolódóan történik a gyámváltás. Az év végére a gyámi teendőket teljes körűen a gyermekvédelmi gyámok veszik át. Ők olyan szakemberek (lesznek), akik komplex módon látják el a kiskorúak törvényes képviseletét és vagyonkezelését. Koordinálják a kapcsolattartást a vérszerinti családokkal. A gyermek ügyeiben javaslatokat tehetnek a hatóságoknak. Egy-egy gyám 30 gyermeket segít, akikkel élő kapcsolatot alakítanak ki. Feladataik közé tartozik az eltűnt gyámoltjuk keresése és gondozási helyére történő visszavitele is. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy tevékenységük miként befolyásolja a szökések, eltűnések számát és gyakoriságát.

Sok fontos témában azonos álláspontok 

Egyetért a rendőrség több javaslatával is a gyermekvédelmi szakember. Ilyen például, hogy kamaszkorú gyermeket csak súlyos veszélyeztetés esetén emeljenek ki a családjukból és az iskolakerülés, csavargás önmagában ne lehessen beutalási ok. Szükséges a gyermekjóléti alapellátások megerősítése személyi és tárgyi feltételeikben, és jó gondolatnak tartja a szorosabb együttműködésüket a rendőrség szervezetével. Mint Farkas Rita elmondta, a speciális szükséglet megállapítása, az ehhez szükséges vizsgálatok lefolytatása az elmúlt két évben felgyorsult. Az elhelyezés legfőbb akadálya mára a férőhelyhiány lett. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ez évben már végzett felméréseket a helyzet javításának előkészítése érdekében.

Jelentősen megnőtt  a szociális szféra érdekérvényesítő képessége

Eddig is együttműködött a gyermekvédelem a rendőrséggel a közös problémák megoldásban – mondta Posta Zoltán, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Tolna Megyei Kirendeltségének igazgatója – hiszen évente több tanácskozáson, megbeszélésen is egyeztetnek. Kiemelte ugyanakkor, hogy a főigazgatóság megalakulása önmagában hozzájárul a probléma megoldásához. Ezzel ugyanis megnőtt a szociális szakterület érdekérvényesítő ereje. A főigazgatóság mind a jogszabályalkotásra, mind pedig a költségvetésre erőteljesebb hatással lehet, mint a korábbi széttagolt megyei rendszer.

Kezdeményezték országos konferencia megszervezését is az intézeti szökések ügyének megtárgyalására. Reményeik szerint az év második felében Tolna megyében rendezik meg azt. Szükségességét a számadatok is igazolják: a gyermekvédelem a megyében 5-600 ellátottat érint, az országos szinten 15-20 ezer főt. Emellett hangsúlyozta a nevelőszülőkkel kapcsolatos jogszabályok változásait is. Eszerint minden 12 éven aluli gyermeknek nevelőszülőhöz kell kerülnie, a három és hat év közöttieknek ez év, a többieknek a jövő év végéig. Ez azért fontos – mondta Posta Zoltán –, mert a statisztikák is azt mutatják, hogy elsősorban a kamaszkorúak szöknek meg és főként a gyermekotthonokból, s ez azt jelenti, hogy három éven belül jelentősen csökkenhet a szökések száma.