Ukrán válság

2022.09.28. 07:15

Az Oroszországhoz csatlakozásra szavaztak a megszállt régiókban (videó)

217. napja tombol az orosz-ukrán testvérháború vérzivatara.

Tûzoltók a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban 2022. szeptember 27-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Leo Correa

Kreml: Washington egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a konfliktus részesévé váljon

Az Egyesült Államok egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az ukrajnai konfliktus részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva.

Hangsúlyozta, hogy az orosz fél negatívan fogadta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentését, miszerint Washington nem ellenzi, hogy Ukrajna bevesse az Egyesült Államok által szállított fegyvereket azon területek ellen, ahol népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

"Az amerikai fél de facto egyre inkább belekeveredik ebbe a konfliktusba, az amerikai fél egyre inkább közeledik ahhoz, hogy a konfliktus részesévé váljon, ami rendkívül veszélyes" - hangsúlyozta Peszkov.

Mentőalakulatok tagjai egy orosz támadásban megrongálódott iskolaépület romjai között a dél-ukrajnai Mikolajvkában 2022. szeptember 28-án
Fotós: Leo Correa / Forrás: MTI/AP

Zelenszkij a fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőműről és a népszavazásokról beszélt Erdogannal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét – közölte az ukrán elnöki iroda.

A közlemény szerint – amelyet az UNIAN hírügynökség idézett – Zelenszkij nagyra értékelte Erdogan szerepét a közelmúltbeli hadifogolycsere megszervezésében és abban, hogy az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred öt parancsnokának menedéket biztosítottak Törökországban. A török elnök közölte, hogy mindenfajta kényelmet megteremtenek a szabadon bocsátottak, valamint a hozzátartozóik számára, akik meglátogatják őket Törökországban.

Az ukrán elnök egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat. Ismét felszólította a világközösséget, hogy a legszigorúbb választ adják Oroszországnak erre a lépésére.

Zelenszkij megemlítette, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a „gabonakezdeményezés” munkájának megszervezésében is, amelynek eredményeként mostanáig 235 hajó 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel indult el Ukrajna kikötőiből Ázsia, Európa és Afrika országai felé. A felek reményüket fejezték ki a „gabonafolyosók” további akadálytalan működésében. Emellett Erdogan kifejezte készségét, hogy segítse a nukleáris fenyegetés megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzettel összefüggésben – tájékoztatott az ukrán elnöki iroda.

Az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán az ukrán csapatok 11 ellenséges támadást vertek vissza javarészt Donyeck megyében, és eltalálták az orosz megszállók egyik parancsnoki állását.

A szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására a hadsereg gépei a nap folyamán két orosz megerősített állásra is csapást mértek. A rakétacsapatok és a tüzérség eltalált egy parancsnoki állást, négy ellenséges élőerő- és felszereléskoncentrációs területet és egy közvetítő állomást

– számolt be a vezérkar. Hozzáfűzte, hogy az orosz erők továbbra is a donyecki régió teljes megszállását és az ideiglenesen megszállt területek megtartását célzó feladatokat teljesítenek. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és három légicsapást indítottak, több mint hat támadást pedig rakéta-sorozatvetőkkel hajtottak végre. Több településre mértek az oroszok csapásokat, köztük a déli Mikolajiv megyeszékhelyre és több Donyeck megyei városra.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alá került Melitopol polgármestere helybeliek beszámolóira hivatkozva azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy nyolc nagy erejű robbanás történt a várostól délre. Hozzátette, hogy az információkat még pontosítják.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az oroszok fizikailag bántalmazták az elfogott ukrán védőket, és még az alapvető feltételeket sem biztosították számukra. Elmondta, hogy a helyek, ahol raboskodtak, nem voltak alkalmasak ennyi ember fogva tartására. Kifogásolta, hogy az orosz hatóságok jogilag nem ismerték el az elfogott ukrán katonákat hadifoglyoknak. Szavai szerint az ukrán foglyokat rendszeresen verték gumi- vagy fabotokkal.

Ezeken a helyeken nagyon kevés ételt és vizet biztosítottak a foglyoknak. Nem kaptak a személyes higiéniához szükséges dolgokat, nem volt WC-papír, nem adtak nekik szappant, fogkefét és fogkrémet. Gyakran a betonon aludtak, nem adtak nekik matracot és takarót sem

– fejtette ki. Az ombudsman közölte, hogy most minden kiszabadított foglyot egészségügyi intézményben kezelnek, a rehabilitációjuk után dől el, hogy folytathatják-e a katonai szolgálatot vagy sem.

Szeptember 22-én hozták nyilvánosságra, hogy Ukrajna fogolycserével kiszabadította az orosz fogságból az ukrán fegyveres erők 215 katonáját, köztük tíz külföldit – idézte fel Ukrajinszka Pravda hírportál.

Szerb elnök: Belgrád nem ismeri el az ukrajnai régiók népszavazásának eredményeit

Szerbia nem ismeri el az ukrajnai régiók Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazásának eredményeit – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök szerdán.

Mint mondta: az ország érdekeit az szolgálja a leginkább, ha saját területi egységének megóvása mellett tiszteletben tartja más országok területi integritását is. Hozzátette: azért sem ismerheti el Szerbia a területek népszavazásának eredményeit, mert Belgrád tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint az ENSZ határozatait.

Az uniós tagságra törekvő Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, de az ENSZ Közgyűlésében márciusban elítélte Ukrajna megtámadását. A nyugat-balkáni ország teljes mértékben az orosz gáztól függ, így igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Moszkvával. Az Oroszországgal fenntartott barátság emellett azért is hasznos Szerbia számára, mert Moszkva sem ismeri el Koszovó függetlenségét, így állandóan megvétózza Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe. Viszont Ukrajna sem ismerte el Koszovó függetlenségét, Szerbia tehát voltaképpen úgy hálálja meg ezt a lépést Kijevnek, hogy továbbra is kiáll Ukrajna területi egységének a megőrzése mellett.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem ismeri el.

Attól tartanak, hogy az Északi Áramlat-1 „örökre használhatatlanná” válhat

A Tagesspiegel újság kormányzati forrásokra hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a robbanás következtében nagy mennyiségű sós víz fog a csővezetékekbe áramlani. A szivárgás pedig korróziót okozhat, ha nem javítják ki gyorsan.

A lap azt írja, hogy a támadás összetettsége miatt szakértők úgy vélik, azt csak állami szereplő hajthatta végre.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter azt mondta, hogy az ország haditengerészete hozzájárul a szivárgás kivizsgálásához, hozzátette, hogy a helyzetet tisztázni kell, és a felelősöket gyorsan azonosítani kell.

Egy nyilatkozatában Lambrecht így fogalmazott:

A Balti-tengeri csővezetékek feltételezett szabotázsa újabb emlékeztető arra, hogy függünk ettől az infrastruktúrától a víz alatt is.

2000 krími tartalékos már fegyvert kapott

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az újonnan mozgósított tartalékosok kiképzése országszerte megkezdődött, beleértve az ukrán határ menti Rosztov régiót és a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetet is.

A NATO-tag Lengyelországgal és Litvániával határos Kalinyingrádi exklávéban is megkezdődött a kiképzés és mintegy 2000 tartalékos már kapott fegyvert a Krímben - közölte a minisztérium.

Az amerikai-orosz kettős állampolgárokat Oroszország Ukrajnába küldheti

Az amerikai nagykövetség a honlapján közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy az orosz-amerikai kettős állampolgárokat az orosz kormány mozgósítása keretében behívhatják az ukrajnai invázió támogatására.

Mint írták, Oroszország megtagadhatja a kettős állampolgárok amerikai állampolgárságának elismerését,

Megtagadhatják az amerikai konzuli segítséghez való hozzáférésüket, és katonai szolgálatra hívhatják be a kettős állampolgárokat. 

Megakadályozhatja az Oroszországból való távozásukat. A nagykövetség arra figyelmeztetett, hogy állampolgárai ne utazzanak Oroszországba, és hogy az országban tartózkodók azonnal hagyják el Oroszországot.

Ukrán külügy: Kijev sohasem fogadja el az orosz ultimátumokat

Kijev "érvénytelennek és értéktelennek" tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat, és az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására - közölte szerdán az ukrán külügyminisztérium.

A kijevi tárca nyilatkozatában tankokat, vadászgépeket, nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, légvédelmi és rakétaelhárító rendszereket kért szövetségeseitől, és leszögezte: "Ukrajna sohasem fog elfogadni semmilyen ultimátumot".

Peszkov az Északi Áramlat elleni támadásról és az orosz hadmozdulatokról

Dimitrij Peszkov szóvivő visszautasította a „kiszámítható és ostoba" vádakat, ami szerint orosz támadás történt volna a gázvezeték ellen –írta a The Guardian.

Peszkov beszélt az orosz hadmozdulatokról is, azt mondta, az ukrajnai katonai hadjárat "minimálisan" folytatódik a "donyecki népköztársaság" "felszabadításáig".

Mozgósított orosz katonák Szevasztopolban – fotók

Orosz rakétacsapás a zaporizzsjai régióban - videó

Három orosz S-300-as rakéta csapódott be ma reggel Huliaipole központjában. A csapás lerombolt egy történelmi épületet és megrongálta a vasúti pályát.

Öten haltak meg egy orosz támadás után Donyeckben

Öten meghaltak, tízen megsebesültek kedden a régióban egy orosz csapást követően – jelentette Pavlo Kirilenko, a régió ukrán kormányzója.

Az ukránok szerint megérkeztek az első mozgósított orosz katonák a frontra

Az első mozgósított orosz csapatok megérkeznek az ukrajnai fronthoz – közölte Szerhij Haidai Luhanszk elmenekült ukrán kormányzója. Alig egy héttel azután, hogy Oroszország bejelentette a mozgósítást, máris megérkeztek az orosz sorkatonák, akiket az orosz 1. páncélos hadsereg sorainak feltöltésére küldtek – állította a kormányzó. Az állítást független forrásból nem lehet megerősíteni.

35 millió dollár az ukrán nukleáris biztonságra

A Fehér Ház 35 millió dollárt kér Ukrajna nukleáris biztonságának támogatására. A pénzt „további szenzorok beszerzésére és karbantartására, adatértékelés és elemzés támogatására, valamint az Ukrán Nemzeti Gárda atomerőművek védelmi képességeinek ellátására használnák fel” – közölte egy hírcsatorna egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva.

Az Egyesült Államok újabb fegyvercsomagot készít elő Ukrajnának

Az Egyesült Államok új, 1,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot készít elő Ukrajna számára, amelyet a következő napokban jelentenek be – írja a Reuters névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A szállítmány nagy része valószínűleg HIMARS indítórendszereket és a hozzá tartozó lőszereket, különböző drón- és radarrendszereket tartalmaz majd, emellett kiképzést és technikai támogatást is biztosítanak az ukránoknak – mondta el a Reutersnek a tervről tájékoztató forrás.

Litvánia téli egyenruhákat ad Ukrajnának

Litvánia csaknem 25 000 ukrán katonát lát el téli egyenruhával. A Delfi litván hírügynökség szerint az ország védelmi minisztere, Arvydas Anusauskas azt mondta, Litvánia „több millió euró értékben” téli egyenruhákat vásárol, és azokat Ukrajnának szállítja.

Az orosz csapatok megtámadták Harkovot

Harkov megye kormányzója, Oleh Szinyehubov azt mondta, hogy Oroszország szeptember 27-én este megtámadta a Kholodnohirskyi negyedet Harkovban. Ihor Terekhov, Harkov polgármestere szerint a támadás több lakónegyedben is áramszünetet okozott.

Izrael nem ismeri el az ukrajnai népszavazás eredményét

Izrael nem ismeri el az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban tartott népszavazás eredményét – jelentette a Háárec című újság szerdán. Az izraeli külügyminisztérium kedd esti közleményében bejelentette, hogy Izrael elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását és nem fogadja el az Ukrajna orosz megszállás alatt álló keleti körzeteiben lezajlott referendumok eredményét.

Az izraeli külügyminisztériumban vita folyt arról, miként reagáljon Oroszország várható döntésére a népszavazási eredmények után – közölték minisztériumi források a lappal. Kedd este az illetékesek úgy döntöttek, hogy határozott nyilatkozatot adnak ki annak ellenére, hogy Oroszország még nem jelentette be az érintett területek annektálásának szándékát. Izrael bejelentését nem előzte meg nemzetközi vagy amerikai kérés Oroszország szándékainak elítélésére – írta a lap.

Oroszországhoz csatlakozásra szavaztak a megszállt régiókban

Az ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén a szavazók 93,11 százaléka, a szakadár Luhanszki Népköztársaságban 98,42 százaléka, a Donyecki Népköztársaságban a 99,23 százaléka, Herszon megyében pedig 87,05 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson. Ezeket az adatokat közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján.

A részvételi arány a referendumon, az oroszországi szavazóhelyiségek adatait is beleértve a donyecki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporizzsjai régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.

50 alkalommal vetettek be drónokat

Az ukrán vezérkar azt jelentette, hogy az elmút 24 órában az orosz csapatok több mint 50 alkalommal használtak drónokat, köztük az iráni Shahed-136-ot, hogy „felderítést hajtsanak végre, tüzet nyissanak és csapást mérjenek a polgári infrastruktúrára”. Azt is állítják, hogy az ukrán erők a közelmúltban visszaverték az orosz előrenyomulási kísérleteket Donyeck megye 10 településének közelében, köztük Soledar, Bahmut és Kamianka közelében

Tízezrek özönlöttek át a határon

Georgia és Kazahsztán közölte, hogy oroszok tízezrei özönlöttek országukba a szomszédos Oroszországból, hogy a katonakorú férfiak elkerüljék a behívást Vlagyimir Putyin mozgósítása után. Moszkva kijelentette, hogy nem fogja kérni a külföldre utazó oroszok kiadatását.

Jogsértések

Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója számos emberi jogsértéshez vezetett – beleértve a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és kínzásokat is –, amelyek háborús bűnöknek minősülhetnek, és súlyos jogi helyzetet idéztek elő. Az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala egy jelentésben kijelentette, hogy különösen aggasztja az orosz erők és a velük kapcsolatban álló fegyveres csoportok által a fogvatartottakkal szembeni kínzás és rossz bánásmód, de mindkét fél részéről történtek jogsértések.

A nyugat soha nem fogja elismerni

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a nyugat soha nem fogja elismerni az ukrán területek Oroszország általi annektálását, amelyet Moszkva „ördögi rendszerének” nevezett. A NATO „álságosnak” és „a nemzetközi jog megsértésének” minősítette a népszavazást.

Péntekre várják Putyin bejelentését

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint pénteken az orosz parlament mindkét házában felszólal, és hivatalosan is bejelentheti a népszavazást tartott ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását – közölte a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési közleményében. Putyin kedden kijelentette, hogy Oroszország „embereket akar megmenteni” az ukrán területeken.

A legerősebb válaszlépéssel fenyeget

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „lehető legerősebb válaszlépéssel” fenyegetőzött az európai energiainfrastruktúra szándékos megzavarására az Északi Áramlat gázvezetékeken okozott károk nyomán. A svéd rendőrség közölte, hogy előzetes vizsgálatot indítottak esetleges szabotázs miatt. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök „szabotázscselekménynek” nevezte a szivárgásokat, amelyek „az ukrajnai helyzet eszkalációjának következő lépéséhez kapcsolódnak”.

Szabotázs miatt szivárognak a gázvezetékek

Az európai vezetők szerint a szabotázs a legvalószínűbb oka az Oroszország és Európa közötti Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek szivárgásának, miután szeizmológusok robbanásokról számoltak be a balti-tengeri vezetékek körül.

Pusztító NATO-válaszról beszélt a lengyel miniszter

A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai nukleáris támadás „pusztító” NATO-választ válthat ki. Zbigniew Rau washingtoni látogatásán azt mondta, hogy a szövetség éppen ezt az üzenetet továbbítja Moszkvának. „Legjobb tudomásunk szerint Putyin taktikai nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik Ukrajna földjén, nem pedig a NATO megtámadásával, ami azt jelenti, hogy a NATO-nak hagyományos módon kell reagálnia” – mondta Rau az NBC News Meet the Press című műsorában. Rau azt mondta, hogy ha az orosz mozgósítás valóban áttöréshez vezet, az az orosz közvéleményben lesz. „Eddig a háború népszerű volt, legalábbis az orosz lakosság 80%-a számára. És most minden orosz családnak saját álláspontját kell felvennie a háborúval szemben, tudva, hogy szeretteit oda lehet küldeni, és ott megölhetik őket.”

Ukrajna meg fogja védeni a polgárait

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna meg fogja védeni polgárait a Moszkva fennhatósága alá tartozó régiókban, amelyek a hatóságok állítása szerint az Oroszországgal való egyesülés mellett szavaztak. Zelenszkij a Telegramon egy videóban kijelentette: „Cselekedni fogunk népünk védelmében a Herszon régióban, a Zaporizzsja régióban, a Donbászban, a Harkov régió jelenleg megszállt területein és a Krím-félszigeten.”

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. szeptember 27-én az ukrán-magyar határszakaszon 6098 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 27-én 10 ember, köztük hét gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.

Zelenszkij: Putyinnal nincs miről beszélni

Volodimir Zelenszkij az ENSZ BT ülésén felszólalva azt mondta: „Ha Oroszország normálisnak ismeri el a megszállt területeken rendezett színlelt népszavazásokat, végrehajtja az úgynevezett „krími forgatókönyvet”, és újabb kísérletet tesz Ukrajna területének annektálására, azt jelenti, hogy Oroszország elnökével nincs miről beszélni. Az annektálás az a fajta lépés, amely egyedül szembeállítja őt az egész emberiséggel.” Arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, hogy ne halasszák el a javasolt akciókat, mivel a világ minden országától egyértelmű jelzésre van szükség.

Zelenszkij az ENSZ BT-hez fordult

Volodimir Zelenszkij videókonferencián csatlakozott az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséhez, amelyet Ukrajna kérésére hívtak össze. Az ukrán elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan reagáljon a nemzetközi jogrend Oroszország általi megsértésére. Az államfő a beszéd során felhívta a figyelmet, hogy Oroszország már most is megsérti a világ szabályait, megveti az ENSZ Alapokmányát, és csak idő kérdése, hogy tönkreteszi ezt az utolsó nemzetközi intézményt.

„Egy olyan állam, amely jelenleg népirtás politikáját hajtja végre, egy lépésre van attól, hogy nukleáris katasztrófát okozzon, ugyanakkor atomcsapásokkal fenyeget, nem maradhat vétójoggal az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Oroszországot ki kell zárni minden nemzetközi szervezetből. Ha ezt a kizárást az eljárás bonyolítja, a részvételt fel kell függeszteni” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában