Közélet

2013.07.29. 18:31

Beleszeretett a nemes és hősies farkasölőbe

Egy gyönyörű történet hatására gyermekként szeretett bele a különleges fajtába, felnőttként a kiváló pék- és cukrászmester megvalósította a gyermekkori álmot.

Venter Marianna

– Varga Istvánt sokan ismerik Simontornyán, mint kiváló pék- és cukrászmestert. A másik legkedvesebb elfoglaltságáról, amelyben szintén nagyon sikeres, kevesebben tudnak. Ön a sarplaninac, más néven sarplaninai juhászkutya, vagy ahogy a köznyelv nevezi, szerb farkasölő fajta nemzetközileg is elismert tenyésztője. Miért éppen a sarplaninacra esett a választása?
– Még gyerekként olvastam egy történetet, amelyben egy Szerbiába látogató erdélyi fiatalember kapott ajándékba egy sarplaninac kiskutyát. Egyetemista volt, városban élt, ezért a kutyát a nagyapjának adta, aki juhász volt, és büszke volt rá, hogy messze földön neki vannak a legjobb kuvaszai, amire szükség is volt, mert a nyájat igencsak fenyegették a farkasok. Az idegen kutya felnőve sorra megölte a kuvaszokat, és egyetlen nyájárző lett belőle. Istenítette a gazdáját, leste minden kívánságát, de azt nem felejtette el neki az elpusztított kutyatársakat. Aztán egy éjjelen öt farkas támadt a nyájra, és a sarplaninac hármat megölt, kettőt megfutamított, de ez az életébe került. A vad, rideg juhász pedig elsiratta a hős kutyát, s bármit megadott volna, ha visszahozhatja. Ez a történet nagy hatással volt rám, és nagyon szerettem volna egy ilyen kutyát. Gyöngécske gyerek voltam, sokszor elpáholtak a többiek, azt gondoltam, egy ilyen kutya megvédhetne.

– Mikor teljesült az álma?
– Gyerekkoromban nem, hiszen hozzá sem lehetett jutni. Jómagam pedig megerősödtem, az őrzőkutyára már nem lett volna szükségem, de sosem feledkeztem meg a gyerekkori álomról. Amikor megtudtam, hogy már itthon is tenyésztik, azonnal vettem egyet. Mondanom sem kell, hogy a tenyésztő egyből rájött, nem értek a kutyákhoz, és rám sózott egy színhibás, gyenge jószágot.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Szinte nincs olyan fajtaverseny, amelyet ne Varga István sarplaninac kutyái nyernének meg (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

– Ahogy látható, nem szegte kedvét ez az eset.
– Nem adtam fel, felkerestem az unokatestvéremet, aki Jugoszláviában élt, és több ezer kilométeres bolyongás után megtaláltuk a legjobb tenyésztőt, tőle vásároltam. Most pedig már sorra nyerjük a díjakat, versenyeket, bemutatókat, kiállításokat.

– Mi az, ami megfogta ebben a fajtában?
– A nemes, hősies viselkedése, amely ugyanakkor rendkívül nyugodt, békés, kiegyensúlyozott természettel jár. Nem agresszív, és szívesen kimutatja szeretetét. El kell ismerni, keményen és gondosan szelektáltak a szerb pásztorok, és kiváló fajtát hoztak létre. Úgy gondolom, minden dicséretnél meggyőzőbb az egyik leghíresebb sarplaninacról szóló történet. Ez a kutya pályafutása során tizenegy farkast ölt meg a nyáj védelmében. Amikor a fogai elkoptak, a gazdája nem akarta, hogy a védekezésre immár képtelen állatot megalázzák a farkasok. Ezért hazavitte, és kikötötte, hogy ne szökhessen a nyáj után, s megőrizhesse a méltóságát. A kutya egyszer csak szörnyen ugatni kezdett, elszakított a láncot, és a kerítéseken átugorva a saját testével, életét feláldozva védett meg egy kétéves kisfiút, akit megtámadtak a farkasok.

Szerb állami kitüntetés a tenyésztőnek

Varga István rendszeresen részt vesz a fajta őshazájában, Szerbiában rendezett versenyeken, és az esetek kilencven százalékában meg is szerzi a győzelmi trófeát. A fajta érdekében tett érdemei elismeréseként szerb állami kitüntetésben részesült, ő az egyetlen kutyatenyésztő (beleértve a szerb kollégákat is), aki megkapta ezt a magas rangú elismerést. A Szerbiában nyert trófeák, kitüntetések, elismerések nagy száma azért is nagy dolog, mert ez a féltve őrzött őshonos kutyafajta csak a hetvenes évektől vált szélesebb körben ismertté, addig szigorúan tiltották – személyesen maga Tito –, hogy kivigyék Jugoszláviából.

[caption id="" align="alignleft" width="230"] Egy szép sarplaninac (illusztráció)
[/caption]

Névjegy

Varga István Pincehelyen született 1958-ban. Tolnanémediben járt általános iskolába, majd Pécsett, Kaposváron és Budapesten tanulta ki a pék- és cukrászmesterséget. Harminc éve Simontornyán él, a Varga Pékség és Cukrászat huszonhat esztendeje van jelen a településen. Az idei városi jubileumon megkapta a Simontornyáért kitüntetést.

Kutyatenyésztőként mintegy félezer győzelmi trófeát tudhat magáénak. Szinte nincs olyan verseny akár itthon, akár külföldön, amelyet ne az ő kutyái nyernének. Csak a legutóbbi eredményekről: az idei budapesti kutya világkiállításon nyolc osztályban bizonyultak a legjobbnak a kutyái. A fajtagyőztes mellett öt világgyőztes trófeával tértek haza.

Kutyatenyésztőként mintegy félezer győzelmi trófeát tudhat magáénak. Szinte nincs olyan verseny akár itthon, akár külföldön, amelyet ne az ő kutyái nyernének. Csak a legutóbbi eredményekről: az idei budapesti kutya világkiállításon nyolc osztályban bizonyultak a legjobbnak a kutyái. A fajtagyőztes mellett öt világgyőztes trófeával tértek haza. Szinte nincs olyan fajtaverseny, amelyet ne Varga István sarplaninac kutyái nyernének meg (Fotó: Gottvald Károly) Egy szép sarplaninac (illusztráció) -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!