Az öröklődés, az életmód és a stressz is számít

Az utóbbi időben mind több támadás éri a sztatinokat, vagyis a koleszterincsökkentő készítményeket, nagyrészt alaptalanul. Tudományos bizonyítékokat sorakoztattak fel a kutatók, hogy használatuk igenis hatásos, és nincs olyan alacsony koleszterinérték, aminél alacsonyabb ne lenne még jobb. Világszerte valamennyi ajánlás a sztatinok általános alkalmazását, vagy annak megfontolását javasolja, akár a még egészséges de nagy kockázatú lakosság körében is. Használatukkal legalább harmadával csökkenthető a szív- és agyi érrendszerrel kapcsolatos betegségek kockázata és a halálozás.

A hónap végén két rendezvény is a szívbetegségekre, illetve megelőzésükre hívja fel a társadalom figyelmét. Szeptember 19–24. az örökletes koleszterinbetegség (FH) felismeréséről szóló hét, ennek utolsó napján lesz a Szívünk Napja.

– A szívbetegségekre nem lehet eléggé felhívni a figyelmet – mondta dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa. – Egy kardiovaszkuláris kórképnek mindig vannak előzményei. Az infarktus döntően életmódbetegség, amit az örökletesség, a genetika tud még tovább rontani. Ehhez még hozzátartoznak az emberek hétköznapi problémái, stressz, túlhajszoltság. A túlsúly, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen étrend, a nem szívbarát diéta mind oda vezet, hogy egy rossz pillanatban, váratlan eseményként beüt az infarktus. Hogy 10–20 éve készülődik, az biztos. Erre még rátevődik a genetika. Az emberek legalább fele ma szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben szenved, illetve ez okozza a halálát. Ez a betegségcsoport a vezető halálok ma Magyarországon, nem pedig a daganatok, vagy más betegségek. Tévhit, hogy a nők védettebbek. Náluk a változó kor utáni életkorban jellemző, de akár fiatalabbaknál is előfordulhat. Sokak szerint azért, mert a férfiak egy része, aki nagyon beteg volt, addigra már nem él.

Létezik örökletes koleszterinbetegség is. Bármilyen ideálisan él valaki, ha a génjeiben ott van a kóros hiba, ami extrém magassá emeli a koleszterint, az nagyon korai halálozáshoz vezethet. – Extrém magas koleszterinszinttel születnek ezek a gyerekek, a húszas éveikre akár 50–60 éves emberekhez hasonló érrendszerük lesz. Nagyon korán infarktusuk lehet, az pedig mindig kétesélyes – szögezte le a lipidológus szakorvos. – Mintegy 25–30 ezer ember lehet terhelt ezzel a génnel, de csak egy százalékuk felismert, ezért fontos a szűrés.

– A rossz koleszterin okozza az érelmeszesedést. A rosszat nem tudják eléggé lecsökkenteni ahhoz, hogy a még alacsonyabb érték ne lenne még biztonságosabb. Nem önmagában a koleszterinnel van a baj – számos okból életfontosságú a szervezet számára, a sejtmembránok fontos alkotóeleme –, vannak különböző változatai. Egy filmes hasonlattal érzékeltetve, „A Jó, a Rossz és a Csúf” című westernre biztos sokan emlékeznek. A jó koleszterin (HDL) véd attól, hogy érelmeszesedésünk legyen. A rossz (LDL) megy be az érfalba, és magas az örökletes betegekben. A csúf, a triglicerid (vérzsír) másodlagos rizikófaktor. Emelkedett értéke szintén szív-érrendszeri kockázati tényező. A koleszterincsökkentő gyógyszerek (sztatinok) az arányt javítják, csökkentik az LDL-t, a HDL-t pedig emelik – mutatott rá a főorvos.

Dr. Benczúr Béla hozzátette: mint minden gyógyszernek, a sztatinoknak is előfordulhatnak mellékhatásai. Izompanaszt, májfunkció-eltérést ezrelékes nagyságrendben okozhatnak. Egy harminc–ötven százalékos LDL-koleszterincsökkentés az infarktuskockázat-csökkentésben, túlélésben legalább harminc százalékkal javítja a páciensek kilátásait. Nagyon kevés gyógyszer van, amelyről ilyen óriási eredményeket el lehet mondani. A gyógyszerek rendszeres szedése – a betegek nagy százaléka egy hónapnyi szedés után már nem váltja ki a sztatinját – megfelelő dózisban életet menthet. Egy beállított sztatinkezelést elhagyni veszélyekkel jár, mert védtelenné tesszük az érrendszert.

Kiemelkedő jelentőségű felfedezés

Joseph Goldstein és Michael Brown 1985-ben Nobel-díjat kapott a vér-koleszterinszint szabályozási mechanizmusának feltárásában és egy korszerű koleszterincsökkentő gyógyszercsalád ez alapján történő kifejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért. Az elkövetkező évek nagy, sztatinokkal – és mostanában ezt kiegészítő, egyéb koleszterincsökkentő gyógyszerekkel is – végzett vizsgálatainak eredményei igazolták, hogy valóban milyen kiemelkedő jelentőségű felfedezésről volt szó. Ráadásul a koleszterincsökkentők biztonságos készítményeknek bizonyultak, és nemcsak a koszorúér-betegség, hanem a szélhűdés (stroke) kockázatát is képesek csökkenteni.