A méhnyakrákról múlt időben is beszélhetnénk

Nemrégiben lehetett olvasni azt a hírt, amely szerint Nagy-Britanniában abban bíznak az orvosok, hogy a méhnyakrák nemsokára nem létező betegség lesz. Az oltás és a rendszeres szűrés ugyanis kiküszöböli a kór kialakulását.

Nálunk még mindig túl sokan vesztik életüket méhnyakrák következtében. Pedig a megelőzés fontosságáról elvileg minden nőnek tudnia kellene. Az ismeretterjesztést szolgálta a napokban Bonyhádon A remény gyöngyei rendezvény. Előadónak a megyei kórház szakorvosait, dr. Al-Farhat Yousufot, dr. Tóth Jánost és dr. Péter Oszkárt hívta meg a bonyhádi kórház egészségfejlesztési irodája. A szervezésben a 3 generációval az egészségért program háziorvosai és a városi könyvtár is részt vett. Az előadások után a női daganatok elleni küzdelmet jelképező karkötőt fűzhettek a résztvevők maguknak, hogy ne feledkezzenek el a szűrővizsgálatok fontosságáról, és a női daganattal küzdőknek, hogy ezzel is jelezzék, vannak, akik gondolnak rájuk.

Az egészségfejlesztési iroda vezetője, Daniné Turcsányi Éva eljuttatta azt az anyagot, amelyet Szili Lívia egészségfejlesztő állított össze, és amely a Tolna megyei tendenciákról is képet ad. Eszerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a méhnyakrák a nők negyedik leggyakoribb daganattípusa. Becsléseik szerint 2018-ban 570 000 új eset fordult elő, ami az összes női rák 6,6 százalékát teszi ki. A Nemzeti Rákregiszter adatai alapján, Magyarországon 2016-ban 1184 nőt regisztráltak a méhnyak rosszindulatú daganatával, ebből 27 nő Tolna megyei lakos volt. A Bonyhádi járásban például a 2013-2017-es évre vonatkozóan 12 női megbetegedés fordult elő.

A Népegészségügyi Elemzési Központ által működtetett Információs Rendszer (NEKIR) révén képet kaphatunk a halandóság, valamint a daganatos megbetegedések területi egyenlőtlenségeiről. A Standardizált Halálozási Hányados (SHH) számításával a halandóság területi egyenlőtlenségeire, míg a Standardizált Megbetegedési Hányados (SMH) segítségével a megbetegedések területi egyenlőtlenségeire mutat rá. Ezen mutatók segítségével képet kaphatunk az adott járás lakosságának, adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása/megbetegedése hány százaléka az országos halálozási, illetve megbetegedési szintnek.

A Bonyhádi járásban élő 25-64 éves női lakosság halandósága megegyezett az országos szinttel a vizsgált 2013-2017-es évre vonatkoztatva. Valamivel kedvezőbb a helyzet a szekszárdi és a dombóvári járásban, a legjobb helyzet ilyen szempontból a paksi térségben van. Az országos átlagnál valamivel többen halnak meg viszont a méhnyak daganatos megbetegedésében a tamási és a tolnai járásban.

A megbetegedés területi egyenlőtlenségeit tekintve a Bonyhádi járás 25 és 64 év közötti női lakosságának méhnyak rosszindulatú daganatának úgynevezett standardizált megbetegedési hányadosa kedvezőbb volt az országos szintnél. Ugyanez a helyzet a dombóvári járásban, és még jobb a paksiban. A legrosszabb ebben a tekintetben a helyzet a szekszárdi járásban.