Képeslapgyűjtő, aki a múltidézés mestere

Alapvetően szekszárdi képeslapokat gyűjt Nagy Károly, évtizedek óta. Ám ez a gyűjtőmunka több irányba elágazik, saját fotókat is készít a város középületeiről és más látnivalóiról, mások gyűjteményének legszebb darabjait is szívesen beszkenneli, illetve vállalkozik némi kitekintésre: teveli, tolnai, faddi kollekciója is van. Az interneten hozzáférhető az anyaga, távoli kontinenseken élő elszármazottak is nosztalgiázva nézegetik. 

– A gyűjtést még apám kezdte az ötvenes években – mondja. – Külföldi rokonokkal rendelkező ismerőseink kaptak képeslapokat, s azokat nekünk adták. Így indult a dolog. Én 1976-ban vettem át az akkor körülbelül ötszáz darabos állományt, és most nagyjából kétezernél tartok. Néhány csak virtuálisan van meg, mert úgy küldték, s akadnak igen szép régi példányok is, például a Garay-szobor 1898-as avatásáról. 

A Szekszárd régen és napjainkban elnevezésű közösségi oldal látogatott és kedvelt. Nagy úr, közeledve a hetedik ikszhez, még igen aktív. Újabb s újabb képeket tesz fel. A leginkább dokumentált rész a Béla tér. Ott nőtt fel, ott járt iskolába, ott volt szerelmes. Érzelmeket, emlékeket ébresztenek sokakban a régi képek. Ismeretségek, barátságok köttetnek, érdekes történetekre derül fény. 
– Feltettem a Kálvária-kereszteket – meséli –, s írt egy pesti hölgy, hogy az egyik rokonának a fia vérmérgezést kapott, 15 évesen meghalt, és a szülei készíttették azokat a kereszteket. Mire jó a közösségi média… 
Segít a hajléktalanokon is Nagy Károly 1953-ban született Szekszárdon. Apja képeslapgyűjteményét 1976-ban vette át. Abban a kollekcióban még minden volt: belföldi, külföldi, ünnepi (karácsonyi, húsvéti) üdvözlőlapok, város- és tájképek. Növelte az állományt, de már elsősorban Szekszárdra koncentrálva. Ha egy szobor vagy középület nem volt meg képeslapon, lefényképezte, s úgy tette fel az időközben elindított oldalára. Az elszármazottak különösen kedvelik ezeket a régi emlékeket idéző városképeket. A Sió csárdától a Csillagdáig mindent megmutat. Feleségével együtt ezt is egyfajta szolgálatnak tekinti, mint a szegényeken való segítést – rendszeres élelmiszer-szállítást a hajléktalanszállóra. Két lányuk és egy unokájuk van.