Tudatosabbak a magyarok a szén-monoxid-mérgezés veszélyeivel kapcsolatban

A felmérés során kiderült, hogy a magyarok közül tudják a legtöbben, hogy a tüzelőanyaggal működő berendezésekből szén-monoxid szivárgás keletkezhet. A megkérdezett magyarok 82 százaléka helyesen azt válaszolta, hogy a földgázzal, fával, szénnel, palackozott gázzal vagy fűtőolajjal működő fűtőberendezések vagy vízmelegítők használata esetén szén-monoxid keletkezhet. A magyarok után a lengyelek (75%), a csehek (74%) és a szlovákok (68%) voltak a legtájékozottabbak, a legkevésbé informáltak a románok voltak (62%).

Annak ellenére, hogy a fűtőberendezések veszélyeivel a legkevésbé a románok vannak tisztában, közülük tudták a legtöbben, hogy mit kell tenni szén-monoxid-mérgezés esetén. E téren néhány százalékkal meg is előzték a magyarokat, de azért mi sem szerepeltünk rosszul: a megkérdezett magyarok 93 százaléka kinyitná az ablakokat és ajtókat, majd kikapcsolná a fűtőberendezést, 80 százalékuk pedig kihívná a mentőket, vagy a katasztrófavédelmet. Érdekes, hogy a lengyelek majdnem 8 százaléka mondta azt, hogy távolságot tartana a mérgezést szenvedett személytől.

Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a katasztrófavédelem szóvivője elmondta, hogy évről évre egyre több helyre riasztják a tűzoltókat szén-monoxid miatt. A mérgezéssel járó esetek száma viszont csökkenő tendenciát mutat, ami egyértelműen az érzékelők elterjedésének köszönhető. 2021-ben 1037 esethez riasztották a tűzoltókat, 261 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 21 emberen pedig már nem lehetett segíteni. Gyakori tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása vezethet szén-monoxid kialakulásához. Minden nyílt lánggal működő fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a szén-monoxidnak, ez lehet egy cserépkályha, vaskályha, vagy akár kandalló is.

Októberben egy szekszárdi lakás fürdőszobájában jelzett be a szén-monoxid-érzékelő, de a témáról egy másik cikk is megjelent a Teol-on.