Megosztó fajta a kékfrankos

A legtöbb borász törekedne rá, hogy kékfrankosból több kerüljön önállóan a palackokba, azonban annak ellenére, hogy igen zamatos bor készül az egyébként könnyen ter­meszthető szőlőből, nehezen eladható, így legtöbbször elházasítják, illetve a rozé alapboraként tekintenek rá. Ez a hungarikummá lett fajta kitűnő bort ad, ráadásul a könnyed, gyümölcsös változattól a komplex, fajsúlyos tételekig több változatot produkál.

Dlusztus Imre borszakíró Villányba hívta a hazai kékfrankos termelőket, hogy a fajtabor jövőjéről, fellendítésének lehetőségeiről maguk a borászok mondják el tapasztalataikat és véleményüket. A szekszárdi borvidékről Takler Ferenc és id. Heimann Zoltán vett részt a szakmai napon. 

A házigazda Günzer Tamás a köszöntőjében elmondta, ő maga is nagyon szereti a kékfrankost: nagy lehetőségeket lát benne, gyönyörű borokat lehet készíteni belőle. Azonban nincs ma rangja a kékfrankosnak, pedig sokkal többre hivatott. A borászokat arra kérte, beszéljenek arról is, hogy a fajtának van-e jövője, illetve mit kellene tenni ahhoz, hogy igazán magas pontra tudják emelni.

Bock József kiemelte, a kékfrankos hazánkban stabil fajta volt a rendszerváltás előtt is, de főként fröccsborként terjedt el, aztán egyre több borász preferálta, hogy minőségi bor készüljön belőle. Masszív borszőlőfajta, a növényt nem különösebben kell pátyolgatni, virágzás előtt kell odafigyelni a növényvédelemre, de nagyon kulturáltan fejlődik, élvezet vele dolgozni. 

Takler Ferenc szekszárdi borász arról beszélt, hogy a kékfrankos beágyazódott az olcsó bor kategóriába, ebből nehéz kiemelni, amit az is igazol, hogy bár Szekszárdon négy klasszifikációban készítik a kékfrankos fajtát, a legsikeresebb most is a legalsó kategóriájú bor. Heimann Zoltán elmondta, 2015 óta több kékfrankost termelnek, és azt tapasztalják, hogy átrendeződés kezdődött a piacon, és kezd előrébb kerülni a kékfrankos és a kadarka, tehát valamiféle pozitív folyamat elindult.A borász mutatta be a távollévő Eszterbauer János borait is, és tolmácsolta a kékfrankossal kapcsolatos gondolatait is.

A kékfrankos megítélése más a szakemberek, a kereskedők és a fogyasztók körében, de mindegyik szegmensben megosztó. A tapasztalatok szerint a kereskedők vonakodnak polcra tenni a legjobb minőségű kékfrankost is. Riczu Tamás szerint azért szorul tanácskozásra a fajta, mert a borászok többsége elkezdett a divatos francia fajták felé fordulni, miközben a kékfrankos sokaknál nem kapott elég hangsúlyt.