Öt trend, ami idén meghatározhatja az ingatlanpiacot

A múlt évben kialakult trendeknek megfelelően zárta a decembert a használt lakások piaca az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint. A múlt év utolsó hónapjában a kínálat nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábbi decemberi szinttől, az eladó használt lakások iránt érdeklődők száma pedig 53 százalékkal csökkent éves összevetésben. 

– A visszafogott decemberi számok nem jelentenek meglepetést, a múlt év során egyre fokozódó bizonytalanság, kivárás állt a háttérben. Összességében a decemberi számok illeszkednek a múlt évben kialakult trendekhez – értékelte a piaci számokat Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hozzátette, hogy a múlt év egészét nézve azonban felemás kép rajzolódik ki. 

Tavaly összesen közel 408 ezer lakóingatlant kínáltak eladásra a tulajdonosok és a közvetítők, ami két százalékkal marad el a tavalyitól. Az érdeklődések 36 százalékos visszaesést mutattak. Az éven belül azonban jelentős eltérések láthatóak. – A kínálat ugyanis az első félévben még hat százalékos csökkenésben volt, a második félévben viszont két százalékkal több hirdetést adtak fel éves összevetésben. A kereslet az év első harmadában harminc százalékkal mérséklődött, májustól kezdve viszont átlagosan negyvenszázalékos volt a csökkenés 2021-hez képest – fogalmazott a szakember. 

Öt folyamat befolyásolhatja leginkább a lakáspiac idei kilátásait – véli Balogh László, aki szerint az elmúlt hét év lakásdrágulásának egyik következménye volt, hogy 2021-ben már minden második lakást hitelre vásárolták a vevők. Az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt viszont a tavalyi év végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. – A jelenlegi kilátások szerint a hitelkamatok idén is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. Idén a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődése esetén indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása – hangsúlyozta.

Tavaly év végén megszületett a döntés, hogy idén április végéig az átlagfogyasztás felett is megmarad a rezsicsökkentett gáztarifa. További jó hír lehet, hogy a gáz ára az európai tőzsdéken a háború előtti szint közelébe esett vissza, ezért a rezsiszámlák is kisebb valószínűséggel szabadulhatnak el. – Ha kezelhető szinten maradnak a gázszámlák, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett. Ez pedig a tekintélyes lakásáresés valószínűségét is csökkenti. Ennek a folyamatnak a nyertesi a nagyobb alapterületű kistelepülési ingatlanok tulajdonosai lehetnek – vélekedik az elemző.

A vevők mozgásterét növelte az az év végi bejelentés, mely szerint a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, ráadásul a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetősége is két évvel meghosszabbodott. Az ingatlan.com szakértője szerint a kormányzati lakástámogatások eddigi logikájából kiindulva az sem kizárt, hogy az év második felében további, célzott támogatások nyílnak meg, hogyha a költségvetés erre lehetőséget biztosít. Balogh László szerint a jelenlegi feszes gazdálkodási környezetben a babaváró támogatás meghosszabbítása már önmagában is nagy dolog az első lakásvásárlás előtt állók számára.

A tavalyi évben a gazdasági bizonytalanságok hatására sok beruházó elhalasztotta lakásépítési terveit, a nagyobb vállalkozások közül viszont szép számmal vannak olyanok is, akik inkább előre menekülnek, és nem állnak le az építkezésekkel. A szakértő úgy látja, a kínálatban szereplő kellő mennyiségű új lakás, nem csak a lakáspiaci forgalmat tarthatja életben, de a legjobb minőségű használt ingatlanok árainak is támaszt adhat. 

Az elemzés azt mutatja, hogy az elmúlt évben elkezdett kinyílni a kereslet-kínálati olló: a kínálat szűkössége helyett mára már vevőből van jóval kevesebb. Balogh László szerint idén legfeljebb 100-120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami húsz százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket, ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell. Az elmúlt éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan 4-5 százalékkal növekedhetnek az árak. 

A korábbi dinamikus áremelkedéshez képest, ez inkább már stagnálásnak felel meg. A legpörgősebb új és használt lakások a nagyvárosi társasházi garzonlakások lehetnek, míg a nagyobb ingatlanok közül a panellakások tűnnek a legnépszerűbbek. A nagyméretű családi-, iker- és sorházak esetében viszont elhelyezkedéstől függetlenül akár szemmel látható árcsökkenés is végbe mehet idén.