Együtt dolgoznak a Közös Agárpolitika formálásán – videóval

Szekszárdon rendezte meg Tolna vármegyei tájékoztató fórumsorozatának első programját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hétfőn későn délután. Az egyeztetést megelőző sajtótájékoztatón Vendégh Edit, a NAK vármegyei elnöke arról beszélt portálunknak, hogy a kamara kiemelt figyelmet fordít a következő időszakban arra, hogy a lehetős leghatékonyabban tájékoztassa az gazdákat a Közös Agrárpolitika keretében igényelhető agrártámogatásokról. Ennek érdekében, a társszervezeteikkel közösen Tolnában, Szekszárdot követően még két másik településen – március 19-én Dombóváron, majd áprilisban Dunaföldváron – is várják majd az érdeklődő gazdálkodókat.

A Közös Agrárpolitika a mostani formájában elhibázott

A mostani programon részt vett Jakab István, a MAGOSZ elnöke is. Ő arról beszélt, hogy az elmúlt időszak hazai és nemzetközi gazdatüntetései bebizonyították azt, amit ők már régóta mondanak, vagyis, hogy a brüsszeli agrárpolitika a mostani formájában tarthatatlan, túlszabályozott. Emiatt pedig komoly versenyhátrányba hozza az Unión belül termelő gazdákat. Jakab István szerint ennek fő oka, hogy a 2020-ban elfogadott, Green Deal, vagyis az a terv, ami alapján az Európai Uniót 2050-ig klímasemlegessé kellene tenni, teljesen tarthatatlan a mostani formájában, és indokolatlan kiadásokra kényszeríti a mezőgazdaság és az élelmiszer előállítás szereplőinek. A szakértő szerint például az az elvárás, ami szerint a műtrágya felhasználását ötven, valamint a növényvédő szerekét húsz százalékkal kellene csökkenteni lehetetlen helyzetbe hozza a mezőgazdászokat. Ezek mellett még rengeteg probléma van a közös tervvel Jakab István szerint, amik közül is kiemelkedik az agráriumban dolgozókra háruló hatalmas adminisztrációs teher. 

Jakab István azt mondta, ha a magyar kormány nem avatkozott volna be, és nem vezetett volna be enyhítéseket saját hatáskörben, mint például a földadó eltörlése, vagy az őstermelők és a családi gazdaságok számára kedvező adórendszer kialakítása, akkor a hazai termelők tömegesen mentek volna tönkre. A MAGOSZ elnöke hozzátette, éppen ezek miatt helyez a hazai agrárpolitika és a MAGOSZ még a korábbinál is sokkal nagyobb hangsúlyt arra, hogy folyamatosan egyeztessenek az ágazat szereplőivel, hiszen a közös tervek kidolgozásába őket is be kell vonni, csak így garantálható, hogy a következő időszakra vonatkozóan egy átgondolt, hosszú távon fenntartható Közös Agrárpolitika lépjen hatályba.

A cél, hogy a KAP a gazdákat és a fogyasztókat is szolgálja

Horváth István, Tolna vármegye I-es számú választókerületének országgyűlési képviselője pedig azt nyilatkozta portálunknak, az előző uniós finanszírozásban voltak nehézségek a pályázatok tekintetében. A politikus szerint az ilyen fórumok éppen ezért tökéletesek ahhoz, hogy a gazdák a következő időszakban valóban felkészülten nyújthassák be a pályázataikat, azok kiírói pedig a valódi igényekhez igazodóan állítsák össze a feltételrendszert. 

Horváth István arról is beszélt, hogy a mostani információk szerint az első agárárpályázatok várhatóan tavasszal, nyár elején jelennek majd meg, jellemzően ötven százalékos támogatási intenzitással. A mezőgazdászok nagyobb, illetve kisebb csomagokra is pályázhatnak majd. Előbbiek során olyan beruházásokat valósíthatnak meg, amelyekhez építési engedélyre van szükség, a kisebb beruházások pedig például eszközbeszerzésre lesznek fordíthatóak.

Innovatív együttműködés segítené a KAP szereplőit

A mostani konferencia helyszínét a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara biztosította. Prof. Dr. Szécsi Gábor, a felsőoktatási intézmény dékánja pedig egyúttal egy egészen előremutató együttműködés szándékát is bejelentette. Eszerint az egyetem és azon belül is kiemelten a szekszárdi kar, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Tolna Vármegyei Önkormányzattal közösen olyan képzési, tanácsadási programot indítana, amelynek eredményeként a Tolna vármegyében működő agrárvállalkozások, gazdák, termelők folyamatosan friss információkhoz juthatnak majd az Európai Uniós forrásokról, kiemelten a Közös Agrárpolitika pályázataival kapcsolatban. 

A program során a tájékoztatás mellett kiemelt szerep jutna az edukációnak is, amely során a PTE KPVK oktatói, kutatói megismertetnék az agrárium szereplőit azokkal az innovatív technológiai fejlesztésekkel, gyakorlatokkal amelyeket használva eredményesebbek lehetnek. A Közös Agrárpolitika egyik kiemelt iránya lehet ugyanis a következő évtől az innovatív technológiák használata a mezőgazdaságban. 

Prof. Dr. Szécsi Gábor azt mondta, az egyetemi kar mindezek érdekében kész a gazdákat támogató tanfolyamokat és képzéseket indítani. Hasonló, az agrárium fejlesztését szolgáló, három oldalú együttműködésre egyébként Baranya vármegyében már van példa. Ott első körben három éves együttműködést írtak alá a felek. Ráadásul öt éve a szekszárdi karon működik egy vidékfejlesztési kutatóközpont is, ami megfelelő szakmai, tudományos alapot biztosíthat a most felvázolt együttműködéshez. A dékán azt is elmondta, egyértelmű céljuk, hogy a karon jelentkező és folyamatosan bővülő szellemi tőke így tehát közreműködjön a régió agrárstratégiájának megalkotásában.