Működésbe lépett a jégkármérséklő

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az összes mezőgazdasági kár húsz százalékát okozza jégverés. A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, tavaly például csaknem kilencmilliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak.

A három dél-dunántúli megyében – Baranya, Somogy, Tolna – már hosszú évek óta működik egy százkilencvenhat talajgenerátorból álló hálózat, amely része lett az országos rendszernek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint harminc év alatt hetvennégy százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A biztosítói adatok alapján a kifizetett kártalanítások azonban még így is magasak. A rendszer elindításával tehát nem szűnik meg minden probléma, és nem szüntethető meg a jégeső.

Huszár István, a dél-duntántúli – köztük a Tolna megyei – rendszer vezetője elmondta, a múlt évben a Nefela segítségével, az éveken keresztül összegyűjtött tapasztalatokat is felhasználva építették ki az országos hálózatot, mely ezer generátor működtetésével a teljes területet lefedi. A gazdálkodóknak, önkormányzatoknak, hegyközségeknek a rendszer működtetéséért nem kell fizetniük, a fenntartási költségeket az agrárkamara a kárenyhítési alapból finanszírozza.

Már a múlt évben is, és így lesz ez az idén is, az időjárással kapcsolatos adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja. Az ügyeletes meteorológus ezt továbbítja az agrárkamarának, ők pedig küldik az adatokat tovább a generátorok kezelőinek, akik mobiltelefonnal vannak ellátva. Emellett, hogy melyik nap milyen idő várható, azt heti bontásban minden gazdálkodó e-mailben megkapja.

Korábban a Nefela meteorológusa küldte az adatokat, és a saját radarukra támaszkodva döntöttek a generátorok működtetéséről. Most egy központi diszpécserszolgálaton keresztül jut el az értesítés a generátorok kezelőihez. Huszár István, a Nefela vezetője elmondta, a dolgozói létszámuk az átalakítást követően sem csökkent, sőt, két fővel nőtt.

Kiszámíthatatlanok a helyi zivatarok

A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt két-három órával már működtetni kell a berendezéseket. Országosan a több mint ezer eszközből kétszáz működik majd automatikusan, amelyekhez nem kell kezelő. Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyul hasznosnak, amikor a viharokat már jóval az érkezésük előtt be lehet mérni. Ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, ezek ugyanis sokszor olyan hirtelen alakulnak ki, hogy sokáig még felhő sem jelzi az érkezésüket. Az elmúlt ötven évet vizsgálva a legextrémebb év a 2017-es volt, amikor a villámlások száma májustól szeptemberig átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt négy év átlagának.