A finn módszerrel szűrik ki az ittas vezetőket

A Btk. harmadik legtöbbször alkalmazott paragrafusának 2017-ben az ittas vezetés bizonyult: 15,8 ezer ilyen ügyet regisztráltak. Több jogszabály is foglalkozik azzal, hogy az egyenruhások miként ellenőrzik az ittasságot, és milyen büntetésre számíthat az, aki megszegi a szabályokat. A rendőrök azt, hogy a sofőr fogyasztott-e szeszes italt, alkoholteszterrel, alkoholszondával, valamint hiteles mérőeszközzel ellenőrizhetik.

– Ha autósnál vagy motorosnál a légalkoholmérés eredménye a kézi elektromos mérővel mérve 0,11 és 0,15 mg/l közötti, akkor nem szükséges előállítani, elegendő a helyszíni intézkedés – mondta Huszti Gábor őrnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. – Ha a járművezető nem veti alá magát a vizsgálatnak, vagy az érték 0,15 mg/l feletti, akkor elő kell állítani, hogy kollégáim a hiteles mérést el tudják végezni. Ilyenkor a kapitányságon lévő hiteles légalkoholmérővel mérnek a rendőrök. Ha az intézkedés alá vont nem fogadja el az eredményt, vagy nem működik együtt, akkor vérmintavételre kell előállítani a sofőrt.

Vér- és vizeletminta vételére akkor is szükség van, ha a vezető olyan állapotban van, ami miatt nem lehet az eszközöket bevetni. Akkor is így járnak el, ha a járművezető tüdőbetegségben szenved, vagy testhőmérséklet-emelkedése van, ugyanakkor a gyanú szerint fogyasztott alkoholt. 

– Közigazgatási eljárás indul és 30 ezer forint a bírság, ha a kilélegzett levegőben a légalkohol-koncentrációja 0,11 és 0,15 mg/l közötti értéket mutat – ismertette Huszti Gábor. – A vétkes járművezető már az első jogsértésnél elveszítheti a jogosítványát, és a szabályszegésre hat vagy nyolc büntetőpontot is kaphat. A 0,15 és 0,25 mg/l közötti érték közigazgatási eljárást eredményez és 100 ezer forint bírsággal szankcionálandó. A 0,25 mg/l feletti érték büntetőeljárást von maga után járművezetés ittas állapotban vétség bűncselekmény elkövetése miatt. A jogsértés két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, valamint a járművezetéstől is eltiltható a sofőr. Ha fennáll a bűncselekmény gyanúja, a rendőr bevonja a vezetői engedélyt, illetve intézkedik a kormányhivatal felé a jáművezetési jogosultság szüneteltetéséről.

A vezetői engedély pedig akkor ugrik azonnal a helyszínen, ha a sofőr a gyanú szerint járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekményt követett el. Szintén elbúcsúzhat a jogosítványától az az autós, aki közúti veszélyeztetéssel, maradandó fogyatékossággal, halált okozó közúti baleset okozásával gyanúsítható. Ezenfelül aki ittas állapotban járművet vezet egytől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, attól függően, hogy baleset esetén súlyos testi sértést vagy halált okoz. A szóvivő kiemelte, a rendőri ellenőrzések fő célja soha nem a bírságolás, hanem a közlekedésbiztonság helyzetének javítása, a balesetek számának csökkentése.

A hatóság a közúti ellenőrzéseken kiemelt figyelmet fordít az ittas vezetők felderítésére. Ennek érdekében folyamatosan alkalmazzák a „finn módszeres” kontrollt az utakon. Ilyenkor alapesetben nem kerül sor igazoltatásra, valamint az adatok központi rendszerben történő ellenőrzésére, több rendőr bevonásával csak a légalkoholt mérik.

A módszerrel a rendőrök rövid idő alatt sok járművezetőt ellenőrizhetnek, és az intézkedés nem vesz annyi időt igénybe, mint egy teljes igazoltatás.

Átlag alatt

Magyarországon a balesetek közel 10 százalékában játszik szerepet alkoholos befolyásoltság. Az ORFK adatai szerint 2016-ban 525 sofőr követett el járművezetés ittas állapotban bűncselekményt, tavaly viszont 608. Tolna megyében 2017-ben a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek mintegy 8 százalékát okozták ittas járművezetők. Ha az ország többi rendőri szervéhez hasonlítjuk, beleértve a BRFK-t is, akkor elmondhatjuk, hogy az érték a hetedik legalacsonyabb, azaz átlag alatti. Mindezek ellenére a TMRFK kiemelten fontosnak tartja az ittas járművezetők kiszűrését.