A lakosság elutasítása miatt elállt a cég a bányanyitástól

– Nem kívánunk Madocsán homok- és kavicsbányát nyitni. Ezt már a májusi közmeghallgatás után eldöntöttük, a népszavazás eredménye pedig megerősítette ezt – mondta Vass Péter, a szekszárdi Bet-Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője. Mint ismert, a cég Madocsán, mezőgazdasági területen, a település belterülete és a Duna közötti korábbi árterületen szeretett volna bányát nyitni, ám ezt kezdetektől fogva ellenezte a falu lakossága. Véleményüknek többször, több módon hangot adtak. A témában rendezett parázs hangulatú közmeghallgatáson tömegesen fejezték ki nemtetszésüket, később Mozdulj Madocsáért elnevezéssel figyelemfelhívó kerékpáros akciót szerveztek, júniusban pedig népszavazáson hivatalossá tették elutasító álláspontjukat.

Néhány hete ismét felbolydult a falu, ugyanis karácsony előtt pár nappal megérkezett a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatalának határozata, amelyben azt írták, hogy a bányatelek létesítésére és a bányászati tevékenység megkezdésére megadják a környezetvédelmi engedélyt. Megkerestük Vass Pétert, hogy megtudjuk, az engedély birtokában, a lakosság akarata ellenére végig viszi-e a cég a bánya ügyét. Elmondta, hogy ez nem áll szándékukban, az eljárás lefolytatását viszont a becsület és a szakmai tisztesség megkövetelte, hiszen a szükséges dokumentáció elkészítésével megbíztak környezetvédelmi mérnököt, és így tudták cáfolni az ellenérveket.

Az eljárás megindulását még 2017. november 29-én tették közzé. Ezt követően a madocsaiak részéről számos észrevétel érkezett az ügyben. Többek között annak adtak hangot, hogy természeti kincseiket féltik a bányanyitás következményeitől, tartanak a zajterheléstől, az intenzív porképződéstől. Emellett a természetvédelmi hatóság hiánypótlást kért a cégtől, így elhúzódott az eljárás, és tavaly év végére zárult le a folyamat. Az érintett és felkért szakhatóságok mindegyike jóváhagyta a kérelmet.

Jogilag azonban továbbra is fennállna egy akadály, ha a cég ragaszkodna a bányanyitáshoz. Miként az a határozatban szerepel, a településrendezési tervekkel nincs összhangban a bányanyitás, ám ennek megléte lenne az egyik feltétel. A népszavazással viszont ennek is gátat tudtak szabni a madocsaiak. Ugyanis nem csupán arról nyilatkoztak, hogy nem szeretnének homok- és kavicsbányát a falu területén, hanem arról is megkérdezték a lakosságot, hogy „Akarja-e Ön, hogy Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településrendezési tervében tilalmazza a kavics- és homokbányászatot érintő külszíni bányatelek nyitását, illetve fektetését Madocsa közigazgatási területén?”. A kérdésre a válasz kimagasló arányban igen volt, és mivel egy helyi népszavazás a helyi önkormányzatra ró kötelezettséget, a faluvezetés ennek megfelelően módosította a településrendezési tervet.

Gelencsérné Tolnai Klára polgármester elmondta, hogy a közmeghallgatás óta nem tudott beszélni a cég vezetésével, akiktől akkor azt az ígéretet kapta, hogy ha a népszavazás elutasító eredménnyel zárul, elállnak a bányanyitástól. Az eredményéről levélben tájékoztatta az ügyvezetőt, választ azonban állítása szerint nem kapott.

A faluvezető elmondta, hogy ezek után igen kellemetlenül érintette a hatóság december 21-én érkezett határozata, és az abban leírtakat csalódottan fogadta. Az önkormányzatnak tizenöt napja volt a fellebbezésre, amit az ünnepek és a hosszú hétvégék rendkívül szűkre szabtak. Több észrevételük és kifogásuk is van határozatban foglaltakkal szemben, így a csütörtöki testületi ülésen a fellebbezés benyújtásáról döntöttek a képviselők.

Több mint negyven éven át működött volna a bánya

A számítások alapján negyvenkét éven keresztül működött volna a homok- és kavicsbánya Madocsán. A bányatelek közel 139 hektáros területet foglalt volna el, és évenként legfeljebb valamivel több mint három hektárt készítettek volna elő kitermelésre. Az ásványi nyersanyag szállítását szalagon, valamint vízi úton tervezték. A tevékenység során felszínre került volna a talajvíz, nyílt felszínű bányató alakult volna ki, amelyet a bányászat befejezése után jóléti tóként, illetve horgásztóként akartak hasznosítani.

A madocsai ellenérvek között szerepelt többek között, hogy az önkormányzat területrendezési és fejlesztési céljai a bányanyitás következtében lehetetlenné válnának, illetve féltették a közelben lévő szlavón tölgyest, amely otthont ad egy fokozottan védett réti sas párnak. Az 5,6 hektáros területen fekvő kemény fás erdő védetté nyilvánított terület.