Értény maradványai címmel jelenik meg album

A találkozók költségeit maguk fedezik, az önkormányzat sátrat, asztalokat, padokat, kultúrházat biztosít, és sokan küldenek kisebb-nagyobb összeget támogatásként. Ékes Lászlótól tudjuk, hogy zenés-vacsorás estéket szerveztek, ennek ellenére alacsonyan tudják tartani a hozzájárulás mértékét. Volt már példa batyus pótszilveszterre, farsangi kocsonyásra, húsvéti önellátósra, szüreti vaddisznópörköltesre és kolbászos-véres hurkás kisfarsangi bálra egyaránt. Előfordult, hogy öttagú, barátokból álló zenekar húzta a talpalávalót. Egy alkalommal az egyik értényi roma fiatalember egy hónappal a ballagás előtt otthagyta az iskolát, mert a szülei nem tudták megvenni az öltönyét. Ennek megismétlődése ellen jótékony célú zenés vacsorát rendeznek.

Rendezvényeik bevételeiből és az adományokból kiadtak egy emlék-, illetve egy képeslapot a templomról, márványtáblákkal gondolnak a hajdani szellemi-lelki segítőkre, Szalkay Viola és Ravenka kedvesnővérekre, papokra, kántorokra, dékánokra és a hívekre. Gyöngyössy Imre filmrendezőre, dramaturgra, költőre márványtáblával emlékeznek. A roma önkormányzattal összefogva pedig, javaslatukra kapta meg Simon Ferencné Szöllősi Aranka tanító a Falvak Kultúrájáért Alapítvány országos elismerését, az Örökségünkért érmet.

Sokak előtt ismert, hogy Ékes László számos könyve novelláiban feldolgozta szülőfaluja kultúráját, nyelvét, hagyományait. A hamarosan kézbe vehető Értény maradványaiban ő és a többi elszármazott szeretett volna szépet szólni, a fejlődést inspirálni, de csak a valóságot tudták megőrizni. – Nem a harangok félreverésének szántuk ezt a kötetet, kongtak azok eleget az elmúlt évtizedekben, meghallva és néha megbosszultatva is a kongatót, csak a csöndítéshez készülődünk… – írja Ékes László.