Megvédték a megyét a talajgenerátorok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett, három éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. Az idei év viszonylag nyugodt volt, ami a beavatkozások számából is kiderült. Tolna megyében 37 talajgenerátor védi a területeket.

Mauthner Ilona

Fotó: Beküldött kép

Immáron harmadik éve működött hatékonyan a jégkármérséklő rendszer, hiszen a védekezéssel érintett 2018–2020. időszakban a jégkárarány a zivatarkárokon belül mintegy 47 százalék volt, míg az országos rendszer indulása előtt ez az arány több mint 84 százalék volt. A védekezési időszak az idei évben is április 15. és szeptember 30. közé esett, tájékoztatta lapunkat dr. Konrád Szilárd, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető kommunikációs szakértője.

Az agrárkár-enyhítés keretében az idei évben – országosan – kiemelkedő számban (21 ezer darab) és területre (516 ezer hektár) tettek kárbejelentést a termelők, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya mindössze hat százalék, ami jóval alacsonyabb az előző évekhez képest, valamint a védekezés előtti időszak harminc százalékot is meghaladó arányához képest.

Tolna megyében felhőszakadásokból adódó kárbejelentések száma idén 12, jégesőből adódó kár pedig 74 volt. Az aszálykárból volt a legtöbb, 4553, illetve a tavaszi fagykár miatt 1112 esetet regisztráltak.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rendszer nem csak a mezőgazdasági termelők érdekét szolgálja és nem csak a kárenyhítésben ismert 30 százalékot meghaladó jégesőkárokat mérsékli, hiszen a jégesők a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban is jelentős károkat okozhatnak, hangsúlyozta dr. Konrád Szilárd. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Lényeges kiemelni továbbá, hogy a jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túlmenően – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkárbiztosítási díjakat. Ha a károk hosszú távon csökkennek, akkor a biztosítási díjakban is csökkenés következhet be, mely tendencia már a 2019-es évben elkezdődött. Országosan egyébként 986 talajgenerátor működik, ebből Tolna megyében 37 manuális, vagyis kézzel irányított. Tolna megye legjobb generátorkezelője címet idén Mártek Jenő kapta, aki Nak környékét védi.

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente legfeljebb 1,5 milliárd forint kerül így biztosításra.

A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz.