Az atomerőmű súlyos balesete a biztonság erősödését hozta

A legsúlyosabb, 7-es besorolást kapta a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán az a baleset, amely Japánban következett be tíz évvel ezelőtt. Óriási erősségű, tenger alatti földrengés nyomán hatalmas szökőár – cunami – keletkezett. A természeti katasztrófa károkat okozott a Fukusima Atomerőmű blokkjaiban is. A földrengés időpontjában három forralóvizes blokk működött. Ezek épületei ellenálltak a rengésnek, és a biztonsági rendszerek rendben le is állították a reaktorokat, de a hűtést nem tudták biztosítani, a tengervíz tönkretette a berendezéseket. Hűtés hiányában a fűtőelemek részben megolvadtak, hidrogénrobbanásokhoz vezettek, radioaktív anyag került a környezetbe. Fukusima neve ezzel végleg bevésődött az emberek emlékezetébe, bekerült a nukleáris ipar történelem könyvébe. A baleset hatalmas anyagi kárt okozott és nehezen megoldható műszaki feladatok elé állította a szakembereket, de emberáldozatot nem követelt.

Ezek után a világon mindenütt biztonsági felülvizsgálatok indultak az atomerőművekben. Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) 2012-ben jóváhagyta a paksi felülvizsgálati jelentést. A vizsgálat megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű „ellenálló képessége megfelelő a feltételezett kulcseseményekkel, külső veszélyeztető tényezőkkel szemben”. Az akkor azonosított feladatok, intézkedések végrehajtását a nukleáris hatóság figyelemmel kíséri. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján olvasható, hogy az eredmények alapján elhatározott jobbító intézkedéseket a tagállamok Nemzeti Akciótervekben foglalták össze, amiket azután nyilvános és kölcsönös felülvizsgálatnak vetettek alá.

Fukusima tanulságait az atomenergiapari-fejlesztések során is figyelembe veszik. A Pakson létesülő VVER-1200 blokktípus fejlesztése során a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott. – A létesítendő új atomerőművi blokkok kapcsán különösen fontos szempont volt, hogy a követelményekben teljes körűen érvényesüljenek a feldolgozott tapasztalatok. Az új követelmények 2014 végén jelentek meg, ezzel Magyarország világviszonylatban is az élen jár a fukusimai tapasztalatok érvényesítésében – közölte az OAH.

Az atomenergetikában bekövetkezett üzemzavarok, balesetek tanulságait, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztonsági előírásait a Roszatom messzemenően figyelembe vette az új blokkok fejlesztésekor. Erről már a Paks II. Zrt. honlapján lehet olvasni. Ugyanitt arról is írnak, hogy a biztonsági filozófia a mélységben tagolt védelem elvén alapul, azaz egymástól független védelmi szintek biztosítják, hogy rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező lehetséges meghibásodások, a normális üzemtől való eltérések is észlelhetők, ellensúlyozhatók és kezelhetők legyenek.

Az energiabetáplálást igénylő rendszerek mellett olyanokat is alkalmaznak, amelyek enélkül és emberi közreműködés nélkül, fizikai törvényszerűség alapján működnek és garantálják a biztonságot. Az aktív biztonsági rendszerek négy párhuzamos alrendszerből épülnek fel, amelyek közül már egy működése is elegendő az elvárt biztonsági beavatkozás teljes körű végrehajtásához, olvasható a honlapon.

Tervezési hiányosságok, emberi mulasztás

A baleset kapcsán folytatott vizsgálatok szerint a tervezési hiányosságok mellett emberi tényező, valamint a döntéshozatali mechanizmus hiányosságai vezettek a katasztrófához. A baleset hatalmas anyagi kárt okozott és nehezen megoldható műszaki feladatok elé állította a szakembereket, de emberáldozatot nem követelt. Az atomerőműben történtekhez nem volt köthető sugárbetegség miatti haláleset, a híradásokban szereplő 19 ezer ember nem atomerőművi baleset, hanem a földrengés és cunami áldozata lett.

A japán Fukusima Daj-icsi atomerőmű balesete még inkább ráirányította a figyelmet a biztonság elsődlegességére, hatására biztonságnövelő intézkedések sora indult el a nukleáris szakmában. Az atomerőműveket világszerte, így Pakson is, Célzott Biztonsági Felülvizsgálatnak, úgynevezett stressztesztnek vetették alá.