Négyszer járt már az El Caminón a szobrász

A szabadságszerető művészek nehezen viselték a sorkatonai szolgálatot. A cserszegtomaji (zalai) szobrász, Lénárd Gábor is így volt ezzel. Amikor a hatvanas évek közepén leszerelt Pakson, megfogadta, hogy többet nem jön Tolna megyébe. De most mégis eljött. Tolnán nyílt tárlata a Mag-házban, méghozzá a 78. A falakra Biszák László festményei kerültek, a kiállítótérben pedig a Lénárt-szobrok láthatók, február 11-ig. 

Az indíttatásról így vall: 

– Autodidakta módon képzem magam folyamatosan. Figurális szobrokat készítek fából és kőből. Nyitott vagyok minden új impulzusra, eljárásra, megoldásra. Kipróbálok, amit csak lehet. A családban előfutároknak tekinthetők a művész alkatú rokonok, nagynénik, nagybácsik. Anyám nővére volt az első népdalénekes, aki Zalából bekerült a Röpülj páva! tévés vetélkedőbe. Egy nagybátyám naiv festményeiért átjártak és mind megvették az osztrákok a hatvanas-hetvenes években. Egy másik nagybátyám, aki Spanyolországban él, fantasztikus kisplasztikákat készít. Ilyen közegből indultam. 

Az építőiparban dolgozott, s amellett szobrászkodott. Az első önálló kiállítása 1998-ban volt. Azóta az egész országot bejárta a műveivel, Soprontól Gyöngyösig. Sokrétű alkotó. Minden munkája más-más, még közel hasonlók sem akadnak közöttük. 

Hogy mi is a kedvence, arról ezt mondja: 

– Legjobban követ szeretek faragni, de a fában is sok a lehetőség. Egyszerűbb hozzájutni, könnyebb megmunkálni. A rusztikus, kicsit durva felületek állnak hozzám közel, esetenként áttöröm, glazúrozom, égetem, az egyedi megoldásokat keresem. Van már hat köztéri alkotásom. A legutóbbit decemberben avattuk Cserszegtomajon. Dr. Bakonyi Károly alakját faragtam meg süttői kőből, aki szőlőnemesítő volt, a cserszegi fűszeres atyja és több település díszpolgára. Sok a barátom, szívesen vagyok társaságban, de a legnagyobb boldogság számomra az, ha bezárhatom a kaput, iszom egy pálinkát, és levonulok a műhelyembe alkotni. 

Mi a hosszú élet, a testi és szellemi egészség titka? Erről mindenki másként vélekedik. Van, aki a mértékletességet, van, aki a sportos életmódot, van, aki a megfelelő táplálkozás fontosságát hangsúlyozza. A 68 éves szobrász nyüzsgő alkat. Mindig van tennivalója, szinte kevés neki a napi 24 óra a céljai megvalósítására. Az egészségmegőrzés receptje nála nem más mint a gyaloglás. 

Az ezzel kapcsolatos élményeit így összegzi: 

– Négyszer voltam az El Camino különböző szakaszain, Portugáliában, Franciaországban, Spanyolországban. A leghosszabb etap, amit megtettem, 1100 kilométer volt 28 nap alatt. Itthon is rendszeresen gyalogolok, hetente többször. Lejárom azt a 13-15 kilométert, amire szükségem van. Ezalatt belső tisztulás történik, és adódhatnak érdekes találkozások is. Ugyanezért megyek a zarándokutakra is. Nem vagyok mélyen vallásos, de szükségem van arra, hogy tisztázzam, fejben rendezzem a dolgaimat, esetenként értékes emberekkel fussak össze. Mindenkire magyarul szoktam ráköszönni, külföldön is. És egy srác, aki a fűben ülve eszegetett az El Caminón, visszaköszönt.

Napokat együtt gyalogolva utolértünk két hölgyet, akik egy zápor után a ruháikat szárítgatták a bokrokon. Anya és lánya volt, és a két fiatal egymásba szerelmesedett. Összeházasodtak, és én voltam a fiú, a Mátyás-templom restaurálásán akkor dolgozó kőfaragó, Pozsár Krisztián tanúja az esküvőn. Svájcban élnek, de mindig meglátogatnak, ha Magyarországra jönnek. 

Nyugdíjazásáig burkolóként kereste a kenyerét 

Lénárd Gábor 1954-ben született Budapesten. Édesanyja zalai volt, ezért 11 éves korában odaköltöztek. Először Botfára, aztán Keszthelyre. Jelenleg Cserszegtomajon él. Dolgozni az építőiparban kezdett, burkolóként. Később tanította is a szakmáját. Nyugdíjig az maradt a kenyérkereső mestersége. Amellett szobrászkodott. Figurális alkotásokat készít fából és kőből. Eddig 78 kiállítása volt. A legutóbbi még megtekinthető Tolnán, a Mag-házban, Találkozások címmel. Ezúttal Biszák László szekszárdi festővel találkozott. Szeret gyalogolni. 

Az El Caminón is volt egy fontos találkozása, Pozsár Krisztiánnal, a Mátyás-templom res­taurálásán dolgozó kőfaragóval. Házasságot 1980-ban kötött. Sajnos 13 éve megözvegyült, de aztán sikerült új partnerkapcsolatot létesítenie. Két felnőtt gyereke, és már unokái is vannak.