2022.09.27. 14:06
Elajándékozta mobilját a kőműves, mikor nyugdíjba ment
Egy nyugdíjas kőműves, aki figyelemre méltó fafaragásokat készít és tájképeket fest. A pálfai Böröcz József is azok közé tartozik, akik többet tesznek a világhoz, mint amennyit elvesznek belőle.
Böröcz József autodidakta módon sajátította el a mesterséget, és kiváló fafaragóvá vált az évek során (A szerző fotója)
Unaloműzésből kezdett alkotni Böröcz József. A nyugdíjas pálfai kőműves még 1980-ban átesett egy műtéten, s azt mondta neki az orvos, hogy fél évig ne erőltesse magát, ne emelgessen. Az időt nem akarta tétlenkedve tölteni, elment egy ismerőséhez, aki faszobrokat faragott, s elleste a fogásokat. Hamarosan a mesterével egyenrangú fafaragóvá vált. Már több mint ötven szobra áll lakásának polcain és szekrényeinek vitrinjeiben. Egyszer kiállítást is rendeztek a munkáiból Szekszárdon.
Kőművesként is precíz, alkotó embernek ismerték. Sok házat épített Pálfán, köztük kettőt magának. ‒ Az egyiket még legénykoromban húztam fel - emlékszik vissza -, de az egy sáros kis mellékutcában volt. Aztán megházasodtam, nőttek a gyerekek, s már nem akartam, hogy ott csatangoljanak, beljebb jöttünk a faluközpont felé. Ebben a második saját építésű házban élünk most is. A falusi kőműves télen szabad. Ennek köszönhetően szaporodtak a faragások.
Nyugdíj után még szabadabbá vált, és elkezdett festeni is. Főleg tájképeket. Műveit, méltatói szerint a romlatlanság, a tisztaság, a jó értelemben vett kellemes naivitás jellemzi. ‒ Nekem 63 év volt a nyugdíjkorhatár - mondja. – Kidolgoztam magam, befejeztem, letettem a kőműves kanalat, semmit nem vállaltam attól fogva. Még a mobiltelefonomat is elajándékoztam, hogy senki ne kereshessen. Időmilliomossá váltam, faraghattam, festhettem és a családommal foglalkozhattam. S még 74 családdal, mert méheim is vannak.
Ötven szobra, negyven képe készült
Böröcz József 1948-ban született. Pálfán nőtt fel, kőműves vizsgát 1965-ben tett Székesfehérváron. Nyugdíjazásáig, 63 éves koráig a szakmájában dolgozott, először a helyi téeszben, aztán önálló iparosként. Házas, két lánya és egy unokája van. Fafaragással 1980 óta foglalkozik, festéssel 2000 óta. Mintegy ötven szobra és negyven képe készült eddig.
Kiállítása egy volt, a szekszárdi Babits Mihály Kultúrházban (ma kulturális központ), 1985-ben. Beállított a szervezőhöz egy szatyornyi faragással, és rögtön megkapta a bemutatkozási lehetőséget. Később, munka mellett már nem volt ideje tárlatokra. Jelenleg a család ügyes-bajos dolgai kötik le, ha teheti fest, farag, kertészkedik és méhészkedik.
