Elárulta a hosszú élet titkát a százéves János bácsi

Miként lapunk is megírta, a századik születésnapját ünnepelte a napokban Korvin János, a Paksi Pünkösdi Gyülekezet alapítójának fia, nyugalmazott lelkipásztora, akit a gyülekezet tagjai köszöntöttek a hétvégén a jeles alkalomból. Szerdán a város nevében Szabó Péter polgármester is felköszöntötte az egyik legidősebb helyi polgárt, Korvin Jánost.

Korvin János Budapesten született 1924. március 17-én, egy sváb családban, így anyanyelvi szinten beszélt németül. Heten voltak testvérek, akik közül már csak János bácsi él. Édesapja, Korvin Henrik, szabóként dolgozott, de egy időben kerékpáron járta a vidéket, bibliát árult. Később Kiskőrösre költöztek, János bácsi ott végezte a polgári iskolát, majd kitanulta a géplakatos szakmát. 

Paksra 1941-ben költöztek át, az Eötvös utcába egy nagyszülőktől örökölt házba, édesapja itt a házi műhelyében alakította ki szabóságát, a szakmát  időközben fia, János bácsi is kitanulta. A háború idején, a csepeli Weisz Manfréd-féle repülőgyárban, Szigethalmon dolgozott, s mint hadiipari munkás mentesült a katonai szolgálat alól.

A család története összefonódott a paksi pünkösdi közösség történetével, ugyanis édesapja, Korvin Henrik szabómester 1944-ben alapította egy házi imacsoportból a gyülekezetet, amelyben, több családtagja között az akkor húszéves fia is ott volt, aki 1953-ban vette át a vezető posztot. Pakson önálló szabó kisiparosként kezdett dolgozni. Feleségét, Weller Katalint már itt ismerte meg, 1948-ban kötöttek házasságot. Együtt laktak a Sas utcában albérletben, majd ismét az Eötvös utcai házban, ezt követően pedig a Kishegyen, a mai Móra Ferenc utcában. 

Ebben az időben tíz szabó volt Pakson, többnyire otthoni műhelyeikben dolgoztak. A ruhaipar fejlődésével aztán egyre inkább csökkent a szabók iránti kereslet. Így ma János bácsi az utolsó paksi szabó, aki egykor öltönyök százait készítette. Nemcsak mesterségében, de abban is követte apját, hogy neki is hét gyermeke született, négy lány és három fiú. János bácsi a paksi pünkösdi gyülekezet motorja, kedvelt lelkipásztora volt, 1991-ig vezette azt. Munkásságának elismeréséül a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése 2018-ban „Pro Ecclesia” díjat adományozott számára. 

Szeretett kirándulni, 86 évesen még megvolt a jogosítványa. Az újságokat és a Bibliát ma is naponta olvassa, szeret sétálni, imádkozni, fontosnak tartja, hogy 100 évesen is aktív legyen. Feleségével megélték a gyémántlakodalmukat, de a 93 éves Kató nénit 2016-ban elveszítette. Ma még mindig egyedül lakik, de lányai váltásban segítik mindennapjait. A népes családban a 7 gyermek után 20 unokája és 25 dédunokája van. Századik születésnapját a család a most következő hétvégén ünnepli majd az Erzsébet Nagy Szállodában, ahol a Németországban élő családtagokkal együtt több mint 70-en ülnek majd az asztal körül. A hosszú élet titka János bácsi szerint az istenfélő, jámbor élet, és a mértékletes, stresszmentes életvitel.