Kor és tragikus hőse: Perényi Péter végzete

Dr. Téglásy Imre erről a kanyargós életű államférfiról, pontosabban életének utolsó szakaszáról tartott előadást: de nem csak történelmi, hanem – hitbéli beágyazottsággal bíró – irodalomtörténeti megjelenítéssel. A Madocsáról elszármazott irodalomtörténész ugyanis azt az időszakot tárta az olvasók elé, amikor is Perényi Péter már fogságban várja – 1548-ban beteljesedő – sorsának végét Bécsben. A Habsburg-császári udvar ugyanis árulót gyanított a korábban is hol ide, hol oda hajló főúrban: ezért – tárgyalás nélkül – élethosszig tartó börtönbe vetette.

Egybecsengés, gitárzenével

„Jajok könyve”. Lutheri és melanchtoni vigasz. Perényi Péter – Augustin Hirschvogel: Concordantz / Egybecsengés (Bécs, 1550) bibliai konkordanciájában. Ezt a címet viselte dr. Téglásy Imre könyvbemutatóval egybekötött, vetítettképes előadása, melynek Madocsán a református gyülekezeti ház adott otthont tegnap 17 órától. Az ingyenesen látogatható rendezvényt igemagyarázattal és bevezetővel Nagy János református lelkipásztor nyitotta meg. Lluís del Milá Pavan című darabját gitáron adta elő a tizennégy éves Téglásy Kristóf. A német-magyar nyelvű, új kiadásban megjelent, 190 biblikus verset és 110 rézmetszetet tartalmazó album a helyszínen kedvezményes áron állt az érdeklődők rendelkezésére.

Itt és ekkor, keserves rabsága idején kezdett el Perényi Péter foglalkozni a Bibliával, „párhuzamokat, összecsengést, azaz concordantzot keresve az Ószövetség és az Újszövetség fontos történetei között. Rövid versekben mutatott rá a bibliai históriákban felfedezett párhuzamokra, s szövegeihez kivételesen szép, igényes illusztrációkat készített Albrecht Dürer tanítványa, Augustin Hirschvogel német rajzoló, rézmetsző, a maga idejében képírónak is mondott művész. A versekből és a metszetekből összeállított, pazar könyv végül csak két évvel Perényi halála után látott napvilágot, s alig ötven példány készült belőle” – olvashatjuk az evangelikus.hu honlapon,  Illisz L. László összegzésében.

Ezt pedig a Magyarbólyi evangélikusok története kiadványa közli: „1545. március 27-én Luther Márton egyik jóbarátja, Melanchton egyik levelében tesz említést arról, hogy Perényi Péter támogatja a protestantizmust.” 

Szerző, ifjúkori versekkel

„A 60-as évek derekán Csányi László irodalmi szerkesztő jóvoltából jelentek meg a Tolna Megyei Népújságban első verseim, a lap később diákrégészként mutatott be és tájékoztatott a megyei múzeumnak tett, értékes őskori leleteket tartalmazó adományomról. Most Perényi Péter eddig publikálatlan, biblikus verseit sikerült – 30 év kutatómunka után – megjelentetni az osztrák Albertina gyűjteményben őrzött egyetlen teljes fennmaradt, Dürer-tanítvány által gazdagon illusztrált példány alapján. A hamarosan sorra kerülő bécsi ősbemutató előtt a könyvbemutató madocsai helyszínét az magyarázza, hogy itt, ebben a szeretni tudó, református faluközösségben tölthettem gyermekkorom legboldogabb éveit.”