A magyar hősökre, eleinkre emlékeztek

Az országgyűlés 2001-ben nyilvánította a magyar hősök emlékünnepévé minden esztendő májusának utolsó vasárnapját. Szekszárdon az önkormányzat, a Magyar Nemzetőrség katona tagozata és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárdi Szervezete rendezett ünnepséget, az Ady Endre szakképző kadét osztályának tanulói és a Babits Mihály Kulturális Központ közreműködésével. Az I. világháborús emlékműnél a díszőrség és a történelmi zászlók bevonulása után a honvédség hívójele és a Himnusz elhangzása után dr. Máté István önkormányzati képviselő mondott beszédet. Szólt egyebek közt arról, hogy a múlt tapasztalataira és eredményeire épülő öntudatra építve őrizhetjük meg emberi, nemzeti identitásunkat.

Mint elmondta, a hallgatás évtizedeiben csak titokban lehetett emlékezni a két – főként a II. – világháború hőseire, a testvérekre, apákra, nagyapákra, férjekre, akiknek az elvesztése a legfájóbb seb volt a hátrahagyottak lelkében. Kiemelte, hogy Szekszárdon elsőként emelték fel újra a zászlót és támadt kellő hit, bátorság és tettrekészség, hogy az utódok ismét méltóképpen adózzanak a hősök emlékének. Az országgyűlés ugyanis csak a következő évben hozott törvényt az ünnepről. Beszéde végén a képviselő arról szólt, hogy egy közösség csak akkor emelkedhet ki a többi közül, ha tagjai kölcsönösen támogatják egymást a közös úton kezet nyújtva a bajbajutottaknak, és ha tagjai büszkén, örömmel fogadják egymás sikereit is. Egyházi áldást Sefcsik Zoltán, evangélikus lelkész mondott az ünnepségen.

A két emlékmű megkoszorúzása után különleges emléktáblát avattak az Augusz ház mellett két rendőr, két honvéd és két civil emlékére, akik egy robbanásban vesztették életüket. A ma már nem létező Garay téri rendőrségi épület udvaráról ugyanis 1949 augusztus 2-án, nyilván szakszerűtlenül, akarták elszállítani a mindaddig ott heverő második világháborús hadianyagokat. Köztük két páncélökölnek mondott lövedéket és más lőszereket, amelyek felrobbantak és hat ember halált okozták a Széchenyi utca 38. szám előtt. A robbanásban huszonhatan megsérültek, őket kórházi ellátás után hazaengedték. Jelentős károk keletkezetek a környező épületekben.

Kovács János, a szekszárdi honvéd hagyományőrzők elnöke, a Nemzetőrség országos parancsnok-helyettese kutatási során a fentieken kívül azt is kiderítette, hogy például amikor bált rendeztek a rendőrség udvarán a lőszereket tartalmazó dobozokat a bokrok közé rejtették. Nagy szerencse, hogy nem egy ilyen alkalom során történt a robbanás.

Az emléktábla avatásán is dr. Máté István önkormányzati képviselő mondott rövid beszédet, majd nemzeti színű szalagokat kötöztek a járda mellett lévő emléktábla fölötti oszlopokra. Forrai Lajos kőfaragó mester, aki ezt az emléktáblát ingyen készítette, elismerő oklevelet kapott dr. Holló József, altábornagy, a kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztos aláírásával.