A vidék lelke című könyv szerzőjét díjazták

Gyurkovics János, Szekszárd alpolgármestere köszöntőbeszédében egyebek mellett azt mondta: Szekszárd kis város, a legkisebb megyeszékhely e csöppnyi országban, de hiába élünk látszólag az Isten háta mögött, jól látható innen Európa és az egész világ, és ezt Babits Mihály, Baka István mellett Mészöly Miklós munkássága is igazolja. Mészölyt megfontolt, bölcs, mégis határozott gondolatok jellemzik.

A múzeum számára a Mészöly-nap több szempontból is ünnep, mondta Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója. Az egyik kiállítóhelyük az ő nevét viseli, a Mészöly Miklós Emlékház. Az intézmények névadóinak kultuszát kiemelten igyekeznek ápolni, és a Mészöly-nap az egyik legfontosabb ilyen alkalom. A másik a nyári „Szekszárdi Magasiskola” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia, Írói Alkotótábor és Mesterkurzus.

Ódor János a Mészöly-versenyről azt mondta, számára örvendetes, hogy az író nehéz szövegeit a tanárok, illetve a gyerekek be merik vállalni, és hozzá mernek nyúlni, és meglepő módon nagyon jól tudták kezelni. A Mészöly Miklós Emléknapon részt vett Loboda Izabella és Sándor Zsigmond, a Garay János Gimnázium tanulói, a január 16-ai Mészöly Miklós Vers- és Prózamondó Verseny első és második helyezettje is.

Kis Pál István költő, tanár, a Mészöly-verseny zsűritagja is megosztotta, hogy mit jelent számára ez a jeles nap. – Attól függ, hogy a kérdés kinek szól: a szépírónak, a tanárnak vagy a helyi aktív értelmiséginek – mondta. – Mészöly az irodalmi hagyomány hatalmas része, melyre egy mai kortárs író támaszkodhat. Ez az a fundamentum, amelyről el tud indulni. A szekszárdi indentitásba, az önazonosság-tudatba annyira beletartozik Mészöly, hogy nincs más lehetősége a pedagógusnak, mint a következő nemzedékekbe is megpróbálni elplántálni, és ez egy szép, izgalmas munka. És nemcsak irodalmárról beszélünk, hanem közéleti emberről is. Az a fajta közéletiség, amelyet a Miklós képviselt, példa lehet.

Egy anekdotával támasztotta alá álláspontját. Mészöly Miklós egy konferencián ült a rendszerváltás idején, amikor divatkifejezés volt, hogy „másként gondolkodni”. Egyszer csak föltette a kezét, és azt mondta: másként gondolkodni kevés – jobban kell gondolkodni.

Mindig érdekes és jó könyvek kapják a Mészöly Miklós-díjat, vélekedik dr. Tóth Judit, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár munkatársa. Sokszor itt figyel föl valakire; ilyen volt például Borbély Szilárd, a 2014-es díjazott. Nem ismerte, elolvasta könyvét, és nagyon nagy élményt jelentett számára. Az idei díjnyertes Csabai László lett, A vidék lelke című könyv írója.

Nemes Rita gyerekkönyvtáros számára a Mészöly-nap azért örömteli, mert mindig egy találkozás egy kicsit magával a szerzővel is, másrészt azokkal az emberekkel, akik Mészöly-barátok. Meséket is írt Mészöly, bár nagyon nehezek, de időnként keresik ezeket. Nagyon szép történetek. A Gyermekkönyvtárnak fontos az, hogy ezekre a mesékre is felhívja a figyelmet.

Könyvekből ismerte meg a várost

Dr. Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta a Mészöly Miklós Emlékplakettet. Fő kutatási területe a magyar irodalmi baloldal a két világháború között és Mészöly Miklós munkássága. Azt mondta, hogy mindig nagyon szeret Szekszárdra jönni. Igyekszik megfelelni az elismerésnek, ígérte. A Mészöly Miklós-díj nyertese, Csabai László elárulta: Szekszárdot könyvekből ismerte meg, elsősorban Babits Mihály írásaiból, aki hatalmas kedvence. Teljesen lenyűgözte a Halálfiai című regény. Utána Mészöly Miklós művészetében mélyült el. Évekig készült rá, hogy majd egyszer személyesen eljön Szekszárdra. Azóta bejárta a várost, amelyet eléggé hasonlóan képzelt el. Szerinte kicsit hasonlít Nyíregyházára. Darida Veronika és Márton László előadást tartott, a Mészöly-díjas Szvoren Edináról portréfilmet vetítettek.