Sok olvasó kíváncsi a kastély néhai tulajdonosának személyére

A Völgység székhelyének létesítménye nyolc évvel ezelőtt gyarapodott a Havasi János (zenész-pedagógus), Solymár Imre (helytörténész) és Videcz Ferenc (író-költő) hagyatékaival berendezett helyiségekkel.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövőre lesz egy negyedik emlékszoba is. Legalábbis ez a szándéka a könyvtár vezetésének. Ennek a szándéknak, illetve a megvalósításnak a jegyében zajlott le a múlt héten – az Országos Könyvtári Napok keretében – a Perczel emlékszoba fórum az bibliotéka nagytermében.

Schnell-Nagy Erika igazgató lapunknak elmondta, hogy gyakorlatilag ötletbörzére invitálta a helyi önkormányzat, a kulturális intézmények vezetőit, a Könyv-Kultúra Egyesület tagjait, valamint a túrázókat. Érdemes tudni, hogy a könyvtár kastélyépülete egykoron a zománcgyárat is alapító Perczel Béla tulajdona volt. Ebből adódóan személye immár szó szerint elválaszthatatlan a létesítménytől. Ötletként felmerült, hogy egy tanösvényre a könyvtár mellé fel lehetne fűzni a különböző Perczel relikviákkal rendelkező múzeumot, a jelenleg felújítás alatt álló, korábban kollégiumként szolgáló másik Perczel-kastélyt, a gyártörténeti kiállítással bíró zománcgyárat, sőt, akár a börzsönyi Perczel-kúriát is. Ezek a helyszínek egymáshoz kapcsolódva erősítenék egymást, így a leendő emlékszobát is.

– A megbeszélés végén abban maradtunk, hogy először is anyagot gyűjtünk Perczel Béláról – adott tájékoztatást Schnell-Nagy Erika. – Nemcsak személyéről, családjáról, hanem egykori kastélyáról és a zománcgyárról is. Ezt a későbbiekben feldolgozott, rendezett anyagot is megjelenítjük az emlékszobában. Melyet igyekszünk interaktívvá tenni, hiszen a mai világban így válthatunk ki iránta kellő érdeklődést, így hozhatjuk közelebb legifjabb olvasóinkat személyéhez és a korhoz. Ennek az interaktivitásnak a megvalósítására törekszünk a másik három helyszín estében is.

A könyvtár vezetője annak örült volna igazán, ha a Perczel emlékszoba már jövő március 15-én megnyílna. De erre – figyelembe véve a jelenlegi körülményeket és a közeljövő kilátásait – nem sok esély van. Így a jövő év őszére tervezi az átadást.

A zománcgyáros

Perczel Béla – olvasható dr. Dobos Gyula nyugalmazott levéltár igazgató munkájában – 1862. július 23-án született Bonyhádon. Itt végezte elemi iskoláit, majd a gimnázium négy alsóbb osztályát is. A családi hagyományoknak megfelelően jogi végzettséget szerzett. 1908-ban egy ipari létesítmény építésébe fogott a hidasi parasztoktól vásárolt szántóföldön. Kezdetben dominógyártással foglalkozott, majd a megrendelések elapadása után áttért a zománcozásra és ezzel sikeressé vált. Perczel Béla halálának évében, 1929-ben már százhuszonketten dolgoztak a zománcgyárban.