Csukás István verséből készített dalt és klipet a szekszárdi trió

Akárha járvánnyal terhes napjaink egyik tragikus elemére, az elmúlásra irányítaná a figyelmet a Csobogó együttes. Részben igen, ám Csukás István verse – amihez a szekszárdi trió megrendítő erejű zenét komponált – általában szól elodázhatatlan végzetünkről. Az összhatás mélyen megérinti a hallgatót.

Babothi-Varga Jenő, a Csobogó vezetője azon szerencsések közé tartozik, akik elmondhatják magukról: személyesen ismerték a halhatatlan mesefigurákat teremtő szerzőt.

– Fabula nevű, másik együttesemmel rendszeresen felléptünk a balatonszárszói Sárkány fesztiválon – kezdte a történetet. – Csukás István – számomra megtiszteltetés, hogy tegezhettem és Pista bácsinak szólíthattam – Balatonszárszó lakosa és díszpolgára volt, ezért adott otthont ez a település a rendezvénynek. Ott, a róla elnevezett szabadtéri színház megnyitóján hallgatott meg bennünket, és figyelt fel ránk.

Annyira megtetszett neki a muzsikánk, hogy a koncertet követően félrehívott bennünket, és azt javasolta: készítsünk egy olyan CD-t, mely kizárólag az ő megzenésített gyermekverseit tartalmazza. Így született meg 2015 tavaszára a Kócbaba című album. Az együttműködés barátsággá alakult, ez a bensőséges viszony Csukás István tavalyi haláláig tartott. Babothi-Varga Jenő a temetésről hazafelé tartva autójával megállt egy benzinkútnál, és gondolataiba mélyedve okostelefonján, az internetes kereső révén idézte fel az immár néhai szerző alakját.

– Ekkor valami olyasmi történt, amibe beleborzongtam – folytatódott a visszaemlékezés. – Ugyanis a kereső elém villantotta azon költeményét, mely jóval túlmutatott az általam addig ismert gyermekvers-kategórián. Bevallom őszintén, korábban én ezt a mély értelmű, elgondolkodtató, lenyűgöző verset nem ismertem. A rácsodálkozás érzete máig tart, és összecseng azon elhatározásommal, hogy Pista bácsi emlékét, amíg csak tehetem, ápolni fogom.

A felismerés erejével ható költemény az Étellift a pokolba címet viseli. Babothi-Varga Jenő ott és akkor elhatározta, hogy mindenképpen megzenésíti. Tavaly, nem sokkal karácsony előtt, amikor már vége felé közeledett az év végi hajrá, kézbe vette gitárját, és elkezdett akkordozni a sorokra. A költő iránt érzett, erős érzelmi kötődés okán alig negyedóra alatt megszületett a dallam.

A zenekari feldolgozás a Csobogó együttessel valósult meg. A Babothi-Varga Jenő (gitár, ének) Decsi-Kiss András (gitár, fuvola) és Fenyvesi Gábor (ritmushangszerek, vokál) összeállítású csapat 2016 óta működik, és saját csatornával rendelkezik a legnagyobb videómegosztón.

– Azt javasoltam társaimnak, hogy idén április 2-ára készítsük el és osszuk meg új klipünket – mondta a trió vezetője. – Azért éppen erre a dátumra, mert ezen a napon született Csukás István. Így tisztelegtünk születésének nyolcvanötödik évfordulóján.

A klip részben Balatonszárszón, részben Szekszárdon, Keselyűsben készült Misli Balázs, Decsi Kiss Ádám és Váci Vivien segítségével. Örömmel mondhatom, hogy számos gratulációt kaptunk. Amit azért is nagyra értékelek, mert a szöveget, zenét és összhangot tekintve egyik tényező sem mutat a kifejezetten könnyű befogadás felé. Mégis, sokan értették és kedvelték meg a dalunkat, ami – egyik legjobb barátja, Dorogi Sándor, valamint több zenészkollégánk szerint is – biztosan tetszene Pista bácsinak.

A dal itt hallgatható meg:

Amikor majd megtörnek a fények

Hová futok, mért izgulok, / mintha vonatjegyem volna, / s lekésem a csatlakozást: / ételliftet a pokolba. Nézek a szerelvény után, / telerakva zsúfolásig, / megkönnyebbülök, hogy nem én / haltam meg, hanem a másik.

Kaptam még egy napot, percet, / de zsebemben a meghívó / a többi igazolvány közt, / széle szakadt, betű fakó. Ődöngök még s ragyogok is, / de már mint a délutáni / napsütésben a házfalak, / jó mellette álldogálni.

Megtört fényben majd a szemem / fénye is végül megtörik, / csak a hús lesz, mi nem érzi, / ha az ételliftbe lökik. Pokolba megy az is, aki / nem akart itt dudás lenni,/ elsimul a föld felettünk, / nincs különbség többé semmi.

Mert itt fent volt a mennyország, / életünk isteni része, / csupa fény és csupa álom, / csak hogy mi nem vettük észre.

(Étellift a pokolba)

A borítóképen Decsi-Kiss András, Fenyvesi Gábor és Babothi-Varga Jenő, azaz a Csobogó