Mesterséges intelligencia segítségével festett

– A legtöbben úgy gondoljuk, hogy a képzőművészeti tábor a kezdők felzárkóztatására szolgál. Aki évtizedek óta fest, annak mit nyújthatnak az ilyen találkozók?  

– A táborozás olyan – mondja Biszák László szekszárdi festő –, mint a templomban a közös ima. Összejönnek azok az emberek, akik ugyanazt szeretik, ugyanazt művelik, nagyjából ugyanúgy gondolkodnak a világról és az alkotó ember feladatáról. Akik egyetértenek abban, hogy meg kell örökíteni a szépet, a jót, és fel kell hívni a figyelmet a rosszra. Vannak, akikkel már évtizedek óta együtt alkotunk, és mindig érkeznek újak is, hatunk egymásra, tanulunk egymástól.   

– És ezeket az új dolgokat ugye tovább is adja, mint a megye képzőművészeit összefogó egyesület, a Bárka szalon művészeti vezetője?

– Persze. Udvariban és Mórágyon szoktunk kapni lehetőséget alkotótáborok szervezésére, és aki igényli, annak szívesen segítek kompozíciós és technikai megoldásokban egyaránt. Mórágyon áprilisban, Udvariban májusban voltunk a bárkásokkal, aztán én még elmentem június közepén, életemben először Somogyvámosra, ahol a krisnások vendégeiként alkothattunk, és június végén Szeged-Sziksóstóra, ahol visszajáró résztvevője vagyok a naturista tábornak. Van még meghívásom Balatonszabadiba augusztusra, Nagybánhegyesre szeptemberre és Rezibe októberre. 

– Milyen egy krisnás alkotótábor?

– Meghitt, lélekemelő környezetben alkottam sokadmagammal a Rádhé Resort rendezvényházban, egy hatalmas műteremben. Öten külföldről jöttek. Egy hétig nem ettünk se húst, se tojást. Alkohol sincs ott, csak zöldségeket, sajtokat fogyasztanak. Nagy élmény volt.

– A naturisták közössége meg egy másik világ…

– Igen, ott a különböző művészeti ágak képviselői (festő, szobrász, ötvös, tűzzománc-készítő, fotós, grafikus, filmes) pucéran alkotnak. Az idei szenzáció a mesterséges intelligencia (MI) terjedéséről szóló előadás volt.

Achmed Jalal tartotta, aki arab származású, de magyar állampolgár (Miskolcon szerzett diplomát), és akivel már korábban dolgoztam a beszélő, érintésre hangot adó festmények megvalósításán. Azt mindenki tudja, hogy az autógyártástól a divattervezésen át az orvostudományig az élet számos területén jelen van már az MI.

De, hogy a képzőművészetben is használják, azt most tudtuk meg. El is készítettem az első olyan festményemet, amelynek a részleteit egy géppel beszéltem meg. Elmondtam, hogy mi az elképzelésem, s ennek alapján az MI pillanatok alatt gyártott nekem négy változatot. Ezeknek bizonyos részleteit elfogadtam, majd a „közös gondolkodás” alapján megfestettem egy képet.   

– Mennyire kell ettől megijedni a jövő művészeinek? 

– Nem megijedni kell, hanem használni. Az MI az én ügyes szolgám. Magától nem ügyeskedik, csak ha parancsokat kap. Eddig is használtunk életkönnyítő eszközöket, laptopot, számító- és fényképezőgépet, csak mostantól egy magasabb szintű szolgáltatást vehetünk igénybe. Nekem már rajta van a telefonomon ez az alkalmazás, bár kicsit nehézkesen boldogulok vele, mert az enyémnél komolyabb angol nyelvtudás kell hozzá.

Gyulán született Biszák László 1959-ben. Később Kecskemétre, majd Szekszárdra költözött. Az egészségügyben dolgozott 25 éven át, és amellett festett. Aztán gerincproblémák miatt leszázalékolták, s azóta csak a művészetnek él. Több mint 120 egyéni és több mint kétszáz csoportos tárlaton láthatta munkáit a közönség.

Alapító tagja és művészeti vezetője a Tolna megyei képzőművészek alkotta Bárka szalonnak. Kiállításokat, táborokat szervez, maga is kap meghívásokat alkotótáborokba, külföldiekbe is. Még Törökországba is eljutott egy alkalommal. Minden újdonság, érdekesség iránt nyitott.

Készített már érintésre megszólaló, hangot adó festményt, és mostanában a mesterséges intelligencia iránt is érdeklődik. Az alkotási folyamatba való bevonását ki is próbálta egy nyári táborban.