Horváth Levente: „Nem éremért mentem elsősorban, hanem minél jobb időt szerettem volna elérni”

A Szekszárdi Sportközpont tolnai úszója 50 és 200 méter mellen a tizedik, 100-on a hatodik legjobb idővel utazott a kaposvári versenyre, ahol viszont mindegyik távon jócskán javított idején és helyezésén is. Ötvenen ob-ezüstérmet szerzett, százon két tizeddel maradt le a dobogóról, míg kétszázon ötödik lett.

A két hosszabb távon az egyik riválisa a kétszeres világbajnoki ezüstérmes, háromszoros Európa-bajnok Verrasztó Dávid volt, a Ferencváros úszójának jelenléte viszont nem foglalkoztatta a 19 éves tolnait.

„Nem volt rajtam nyomás, pláne nem kétszázon, amit az ideje alapján nyernie kellett volna (végül harmadik lett – A szerk.). Nem vele versenyeztem, ilyenkor kinézek valakit, aki hasonló időt ment, és őt próbálom legyőzni. Ötvenen a hatos pályán úsztam, szerettem volna a mellettem lévőkkel elmenni, mert tudtam, hogy akkor valószínűsíthetően az első négyben végzek” – nyilatkozta lapunknak Horváth Levente.

Mint fogalmazott, nem érezte úgy, hogy az érem belátható távolságon lett volna, úgyhogy őt is meglepett az eredmény.

„Nem éremért mentem elsősorban, hanem minél jobb időt szerettem volna elérni. Meglepetésként ért engem is dobogós helyezés, mert az addigi időeredményeiben ez nem volt benne. Az éremszerzés egyik oka az volt, hogy több mint fél másodpercet tudtam javítani az addigi legjobbomon. Emellett voltak olyan versenytársak, akik viszont elmaradtak az idejüktől, ilyen volt Petrikovits Olivér, aki harmadik legjobb idővel jutott döntőbe, de attól közel öt tizeddel elmaradt a fináléban” – tette hozzá Paszler József tanítványa.

Ami az eredményeket még kiemelkedőbbé teszi, hogy a körülmények nem a legideálisabbak az úszásra, Horváth Levente heti három alkalommal Tolnán, kétszer Szekszárdon készül. A jövőjét illetően elmondta, tanulmányai mellett ameddig tudja és jönnek az eredmények, addig nem hagyja abba a versenysportot. Hogy melyik klubban, az – mint fogalmazott – még képlékeny. Jelenleg a Tolnai Szent István Katolikus Gimnázium végzős diákja, de Budapestre jelentkezett villamosmérnöki szakra.