Ukrán válság

2022.09.25. 08:58

Oroszország előrehalad a mozgósítással és az annektálás előkészítésével – frissül (videó)

214. napja dühöng egyre intenzívebben az orosz–ukrán háború.

Egy nő voksol a népszavazáson egy luhanszki szavazóhelyiségben 2022. szeptember 24-én

Forrás: MTI/EPA

Cikkünk frissül!

Zelenszkij: Putyin nem blöfföl a nukleáris fenyegetéssel

Komolyan veszi Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetését – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a CBS amerikai hírtelevíziónak adott, vasárnap közzétett interjúban.

Talán tegnap még blöff volt. Mostanra ez a valóság lehet

–jelentette ki Zelenszkij.

Az orosz erők kezére került zaporizzsjai atomerőmű körül zajló harcokra utalva úgy fogalmazott: „Ő (Putyin) az egész világot meg akarja ijeszteni”. „Ezek nukleáris zsarolása első lépései. Nem hiszem, hogy blöffölne” – fűzte hozzá.

Putyin szerdán rendelte el tartalékosok részleges mozgósítását, ami Moszkva bejelentése szerint mintegy 300 ezer embert érint. Az orosz elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”. Megfigyelők ezt atomfegyverekkel történő fenyegetésként értelmezték.

Fehér Ház: katasztrofális következményei lesznek, ha Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajnában

Az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajna ellen, és világossá tette Moszkva számára, hogy ez „katasztrofális következményekkel” járna – jelentette ki vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.

Sullivan arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósításról szóló szerdai beszédében alig burkolt nukleáris fenyegetést fogalmazott meg.

Ha Oroszország átlépi ezt a határt, az katasztrofális következményekkel fog járni számára. Az Egyesült Államok határozott választ fog adni

– mondta Sullivan az NBC hírtelevízió Meet the press című műsorában.

A nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor nem pontosította, milyen választ adna Washington. Mindemellett közölte, hogy bizalmasan Moszkva „tudomására hozták, hogy részleteiben ez mit is jelentene”. Sullivan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok folyamatos, közvetlen kapcsolatban áll Oroszországgal, így az utóbbi napokban is megvitatták az ukrajnai helyzetet, illetve Putyin cselekedeteit és fenyegetéseit.

Putyin továbbra is azon van, hogy... eltörölje az ukrán népet, amelyről úgy hiszi, hogy nincs joga létezni. Továbbra is erre fog törekedni, nekünk meg fegyvereket, lőszert, hírszerzési értesüléseket és minden egyéb tőlünk telhető segítséget meg kell adnunk Ukrajnának

– fűzte hozzá.

Az Ukrajnában Oroszország által megszállt luhanszki és donyecki „népköztársaságok”kormányzatai a héten bejelentették, hogy péntektől népszavazást tartanak a két szakadár területen, és ezen az érintett lakosok az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek. Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alatt álló részei ugyancsak a csatlakozásról szóló referendumot írtak ki ugyanerre az időszakra. Az orosz elnök szerdai beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”.

Zeman: Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat

Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat – jelentette ki Milos Zeman cseh államfő vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Milos Zeman kijelentette, hogy nem ért egyet a külügyminiszter véleményével.

Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk

– szögezte le az elnök.

Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt

– hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk- jegyezte meg.

Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy a menekülő oroszok esetleges vízumkérelmét a csehek úgy fogják kezelni, mint minden más vízumkérelmet. Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.

Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amelyet időközben a fehéroroszokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van.

Majdnem 450 holttestet találtak az izjumi tömegsírban

Összesen 447 holttestet exhumáltak egy tömegsírból az északkelet-ukrajnai Harkov régióban található Izjum városában. A várost nemrég foglalta vissza az ukrán hadsereg.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat megerősítette, hogy több száz férfi, nő és gyermek holttestét találták meg.

Újabb hét gabonaféléket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket

Újabb hét gabonaféléket szállító hajó hagyta el vasárnap az ukrán kikötőket.

Ezzel 218-ra emelkedett azon hajók száma, amelyek sikeresen elhagyták Ukrajnát azóta, hogy augusztusban életbe lépett az ENSZ által közvetített, a Fekete-tengeren át biztonságos hajózási útvonalat biztosító megállapodás.

A most elindított hajók rakományával együtt az exportált gabonafélék összmennyisége 4,85 millió tonnára emelkedett.

Nyolc orosz drónt lőtt le az ukrán hadsereg

Az ukrán hadsereg közlése szerint eddig nyolc orosz drónt lőttek le vasárnap. Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője továbbá arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg tanulmányozza az Oroszország által használt iráni Shahed-136 típusú drónok erősségeit és gyengeségeit.

Gátakat támadnak

Az orosz erők valószínűleg gátakat próbálnak megtámadni Ukrajnában, hogy elárasszák az ukrán katonai átkelőhelyeket – áll a brit védelmi minisztérium legutóbbi tájékoztatójában.

Az eddigi csapások valószínűleg nem okoztak jelentős fennakadást az ukrán hadműveletekben a sérült gátak és a harci területek közötti távolság miatt – áll a közleményben.

Oroszország nyolc ukrán kamikaze drónt lőtt le

Az ukrán erők folytatták a támadásokat az oroszok által ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmű körül Ukrajna déli részén – közölte az orosz védelmi minisztérium. Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna nyolc öngyilkos drónnal támadta az atomerőmű környékét. Az orosz erők az erőmű területén kívül lelőtték az összes drónt, a sugárzási szint pedig jelenleg normális – tették hozzá.

Mozgósítás Zaporizzsjában és Herszonban

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz hatóságok a megszállt Zaporizzsja és Herszon régiókban szórólapokat osztogattak, és mozgósítani kezdték azokat a hadköteles korú férfiakat, akik lemondtak az ukrán állampolgárságról és megkapták az orosz szövetség útlevelét.

Kijev és Moszkva is lőtt

Kijevet és Moszkvát is hibáztatták az ukrajnai Zaporizzsja régióban szombaton végrehajtott ágyúzásokért. Olekszandr Sztarukh regionális kormányzó a Telegramon azt mondta, hogy az orosz erők mintegy 10 repülőgépről „masszív rakétacsapást” indítottak a térségre, legalább három embert megsebesítve. A RIA orosz állami hírügynökség meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők magtárakat és műtrágyaraktárakat lőttek ki a régióban. A Reuters egyik fél állításait sem tudta ellenőrizni.

A részleges katonai mozgósítás közepette megerősödhet az orosz Nemzeti Gárda

A brit katonai hírszerzés értesülései szerint Aleksandr Khinstein orosz nacionalista politikus az ország hadseregének részleges mozgósításának a Nemzeti Gárdára (Roszgvardija) való kiterjesztésre szólított fel. „A növekvő oroszországi belföldi elégedetlenség elleni fellépés, valamint az ukrajnai operatív feladatok miatt a Roszgvardia nagy valószínűséggel különösen nagy nyomás alatt van” – közölte a brit védelmi minisztérium a Twitteren. „Reális esély van arra, hogy a mozgósítást arra használják fel, hogy a Roszgvardia egységeit további emberekkel erősítsék meg.” Az orosz Nemzeti Gárda közvetlenül Vlagyimir Putyin elnöknek felel, 2016-ban hozták létre a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.

Kamikaze drónokkal támadták az oroszok Odesszát

Szerhij Bratcsuk az odesszai katonai körzet szóvivője szerint az orosz hadsereg öngyilkos drónokkal támadta a dél-ukrajnai Odessza városát. Bratcsuk szerint a városközpontban található egyik hivatali épületet háromszor is támadás érte.

Ezt állítják az ukránok az orosz veszteségekről

Az ukrán hatóságok szerint az orosz-ukrán háborúban már majdnem 57 ezer orosz katona halt meg. Állításuk szerint többek között már 2275 tankot, 259 repülőgépet és 220 helikoptert is megsemmisítettek a harcokban. Mindezt független forrásból nem lehet hitelesíteni.

10 km-es a sor

Az Oroszország és Grúzia közötti határon körülbelül 10 km hosszú a kilépő sor, ahol a hírek szerint az emberek több mint 20 órát várnak az átkelésre. Az elmúlt napokban megduplázódott az Oroszországból Finnországba tartó határátlépések száma a múlt héthez képest.

Teherán csalódott

Irán sajnálatát fejezi ki Ukrajna azon döntése miatt, hogy lerontja a diplomáciai kapcsolatokat – közölte a teheráni külügyminisztérium. Egy közlemény szerint az iráni minisztérium szóvivője, Nasszer Kanaani tanácsolta Ukrajnának, hogy „tartózkodjon attól, hogy olyan harmadik felek befolyásolják, akik a két ország közötti kapcsolatok tönkretételére törekednek”. Ez azután történt, hogy Ukrajna megfosztotta akkreditációjától Irán nagykövetét Teherán barátságtalan döntése miatt, amely szerint az orosz erőket drónokkal látta el.

Ukrajna nem kap rakétaelhárító rendszereket Izraeltől

Az ukrán elnök döbbenetét fejezte ki amiatt, hogy Kijev nem kap rakétaelhárító rendszereket Izraeltől az orosz támadások visszaveréséhez. Zelenszkij az ukrán háború februári kezdete óta kéri a fegyvereket izraeltől. Nem tudom, mi történt Izraellel. Őszintén szólva sokkos állapotban vagyok, mert nem értem, miért nem nyújtanak nekünk segítséget a légvédelemhez – mondta az ukrán elnök egy francia újságíróknak adott szerdai interjújában, amelyet a sajtóosztálya szombaton hozott nyilvánosságra – írja a Mandiner.

Kína békét akar

A kínai külügyminiszter kijelentette, hogy támogat minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai válság békés megoldására irányul. Wang Yi az ENSZ közgyűlésén azt mondta, hogy sürgető prioritás a béketárgyalások elősegítése – írja a Reuters.

Nem lépnek kapcsolatba velük

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén, ahol azt mondta, hogy példátlan a nyugati russzofóbia. Bírálta Washingtont és az irányítása alatt álló országokat, amiért nem lépnek kapcsolatba Oroszországgal. „Mi soha nem léptünk el a kapcsolattartás elől” – mondta. A beszéde után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy azok az ukrán régiók, ahol a szavazások zajlanak, Moszkva „teljes védelme alatt” lennének, ha Oroszország annektálja őket, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Váltás az orosz védelmi minisztérium vezetésében

Vlagyimir Putyin leváltotta a 67 éves Dimitrij Bulgakov tábornokot, védelmi miniszter helyettest. Megfigyelők szerint az elmúlt hónapokban sokan őt hibáztatták a kaotikus logisztikai műveletekért, amelyek hátráltatták Oroszország előrenyomulását, és a csapatok ellátásának hiányosságait okozták. Bulgakov helyét Mihail Mizincev vezérezredes veszi át, akit a város ostromának vezetése miatt sok ukrán „Mariupol mészárosának” nevezett.

Tüntetések Oroszországban

Több mint 700 embert, köztük kiskorúakat is letartóztattak több orosz városban, akik az ukrajnai mozgósítási parancs elleni tüntetéseken vettek részt. Több mint 300 emberre Moszkvában, csaknem 150-re Szentpéterváron kattant a bilincs az OVD-Info, az oroszországi politikai letartóztatásokat figyelő független weboldal szerint. Az orosz védelmi minisztérium szerint mintegy 300 ezer embert fognak aktív szolgálatra beidézni, de a parancs nyitva hagyta az ajtót még több ember szolgálatba hívása előtt. A legtöbb 18-65 év közötti orosz férfi automatikusan tartalékosnak számít.

Ukrajna annektálása

Az orosz parlament alsóháza, a Duma csütörtökön vitathatja meg azokat a törvényjavaslatokat, amelyek Ukrajna oroszok által megszállt részeit Oroszországba foglalják – írja a TASZSZ állami hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Moszkva népszavazást indított a keleti luhanszki és donyecki régiókban, délen pedig Herszonban és Zaporizzsjában az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szavazás kedden zárul. A lépést elítélte Kijev és a nyugati nemzetek, akik színleltnek minősítették a szavazásokat, és azt mondták, hogy nem ismerik el eredményeiket. Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva megfogadja a lakosok akaratát, ami egyértelműen jelzi, hogy a Kreml készen áll a régiók gyors annektálására, amint a szavazás véget ér.

Kitiltás az EU-ból

Észtország figyelmeztette az országban élő mintegy 20 ezer behívható orosz állampolgárságú férfit, hogy ki fogják tiltani az EU-ból, ha ők is csatlakoznak a háborúhoz. „Nem akadályozunk meg senkit abban, hogy kövesse a parancsot, de a békeellenes bűncselekményben való részvétel az észt törvények szerint bűncselekmény” – mondta Eerik-Niiles Kross észt politikus, diplomata, a titkosszolgálat korábbi vezetője. „Egy észt lakos, aki csatlakozik az orosz hadsereghez az Ukrajna elleni háborúban, elveszíti tartózkodási engedélyét, és kitiltják az EU-ból. Nincs visszatérés azoknak, akik elmennek. Ha azonban egy Észtországban legálisan tartózkodó orosz mozgósítási parancsot kap Oroszországtól, és úgy dönt, hogy nem megy, Észtország minden jogi védelmet megad neki Oroszországgal szemben” – mondta Eerik-Niiles Kross.

Magyarország segít

Magyarország területére 2022. szeptember 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 6317 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6404 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 24-én 112 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott a rendőrség.

Zelenszkij üzenete

Miközben Oroszország megerősíti az állampolgárok besorozását, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a csapatokat, hogy adják meg magukat országa erőinek. Éjszakai beszédében azt mondta: „Miért harcol Oroszország? Oroszország minden polgára tudja – még ha sokan nem is ismerik el, de biztosan tudják –, hogy Oroszország az, amelyik rosszat hoz. Ukrajna három dolgot garantál minden orosz katonának, aki feladja magát. Először is: civilizáltan, minden egyezménynek megfelelően fognak bánni veled. Másodszor: senki sem fogja tudni a feladásod körülményeit, Oroszországban senki sem fogja tudni, hogy önként adtad meg magad. Harmadszor pedig: ha félsz visszatérni Oroszországba, és nem akarsz fogolycserét, meg fogjuk találni a módját ennek biztosítására is.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában