Jönnek Tolnába is bevándorlók, eddig négyszáz ukrán érkezett

– Úgy látom, többször is változott a hivatal neve az évek során. Ez a feladatellátásban is jelentett változást? Mit csinál a bevándorlási hivatal?

– Húsz éve kerültem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal frissen alakult Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságához - mondja dr. Szathmáry Péter -, és 2014-től vagyok igazgató. Ma az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) a központ, s a pécsi regionális igazgatósághoz tartozik Baranya, Somogy és Tolna megye. A névváltoztatás, melyből több is volt, a feladatellátást alapvetően nem befolyásolta. Foglalkozunk engedélyek kiadásával, továbbá a jogsértő külföldiek ügyeivel, és az itt tartózkodó, nem magyar állampolgárok ellenőrzésével.

– Kifejtené ezeket bővebben?

– Ügyfélszolgálatot működtetünk mindhárom megyeszékhelyen, ahol a beérkező tartózkodási engedélykérelmek elbírálása és az engedélyek kiadása történik. A másik feladatkör az itt tartózkodó jogsértő külföldiek esetleges kiutasítása vagy kitoloncolása. Vagy az országba, a régióba be nem engedése azoknak az uniós állampolgársággal nem rendelkezőknek, akik nem fizettek be valamilyen bírságot, amit valamelyik magyar hatóság (például a rendőrség vagy az adóhivatal) szabott ki.

Számukra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelünk el, amíg nem rendezik a tartozásukat. Nagyon sok ilyen eset van: tavaly több, mint 16 ezer ilyen döntést hoztunk. S mindemellett foglalkozunk helyszíni ellenőrzésekkel, az illegálisan itt tartózkodó, munkát vállaló külföldiek, az őket foglalkoztatók felfedésével, illetve az engedéllyel rendelkezők utánkövetésével.

– Felmerülhet a kérdés, hogy mi szükség van Tolna megyében bevándorlási hivatalra - merthogy nincs országhatára -, de a déli migrációs nyomás és a keleti menekültáradat kapcsán tapasztaljuk, hogy itt is van mozgás bőven. Megnövekedett a munkájuk?

– Igen, lényegesen. Baranyában rengeteg dolgunk van a Pécsi Tudományegyetemre érkező külföldiek kérelmeivel, Somogyban sok uniós állampolgár él, emellett az utóbbi időben nőtt az ott foglalkoztatott harmadik országbeliek száma. Tolnában, lévén kisebb megye, kevesebb az ügyirat, de a nagyberuházások kapcsán számítanunk kell a következő években a munkavállalási célú tartózkodási engedélykérelmek számának emelkedésére.

Tegyük hozzá, hogy köszönet illeti a feladatellátásában együttműködő hatóságokat: a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Tolna Megyei Kormányhivatalt. Mert a szekszárdi irodánkban sem unatkoznak a kollégák. Csak egy adat: az idén eddig közel négyszáz ukrán állampolgár menedékkérelmét regisztrálták.

És még valami: munkatársaimnak az ukrajnai háború kitörését követően nemcsak a Dél-Dunántúl három megyéjében volt tennivalójuk. A rendkívüli helyzet országos munkaerő-átcsoportosítást tett szükségessé, így közülünk sokan heteken keresztül a keleti országrészben és a fővárosban láttak el feladatokat.

– Mi a helyzet a magyarul nem beszélő, okmányok nélkül érkezőkkel?

– Többnyire olyan külföldiekkel dolgozunk, akik nem beszélnek magyarul. A hatósági feladatot ellátó munkatársak rendelkeznek nyelvismerettel, ezért a főbb európai nyelvek nem jelentenek akadályt. Persze adódnak olyan esetek is - főleg idegenrendészeti eljárás alatt álló ügyfeleknél -, amikor tolmács igénybevételére van szükség. Ha az ügyfél nem rendelkezik személyazonosságát igazoló okmányokkal, az általa bediktált, állampolgársága szerinti külképviselettel felveszi a kapcsolatot OIF az okmányok beszerzése érdekében.

– Szekszárdon felújították az irodaházukat. Milyen munkálatok történtek, miért, mi változott?

– A Tolna megyei irodában az ügyfélforgalmi adatok alapján hetente kétszer, kedden és csütörtökön van ügyfélfogadás. Az épületben vannak más helyiségek, például értekezletek, továbbképzések lebonyolítására alkalmas termek is. A felújítás 2018-2019-ben történt, energiatakarékossági, energiahatékonysági fejlesztésekkel együtt.

Történt egy kényszerű változás is. A járvány miatt lehetőség szerint csökkenteni kellett a személyes kapcsolatfelvétellel járó ügyintézések számát. Ma már van lehetőség arra, hogy a különféle tartózkodási kérelmeket elektronikus úton, az interneten keresztül küldjék be az érintettek. Ugyanakkor tény, hogy az esetek többségében elkerülhetetlen az ügyfelek személyes megjelenése (például biometrikus adataik rögzítése érdekében), de ők maguk is sokat tehetnek a gördülékeny ügyintézés érdekében. Például úgy, hogy időpontot foglalnak az oif.gov.hu weboldalon.

Dr. Szathmáry Péter Pécsen szerzett jogi diplomát, és a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának akkor – 2002-ben ‒ alakuló Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságánál kezdett dolgozni. A regionális szervezet Somogy, Tolna és Baranya megye területén látja el a jogszerűen és a jogellenesen itt tartózkodó vagy jogsértő külföldiek ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat.

Friss diplomásként engedélyügyi, majd menekültügyi feladatokkal foglalkozott dr. Szathmáry Péter, aztán, 2012-től igazgatóhelyettese, 2014-től igazgatója lett a regionális szervezetnek, melynek központja, többszöri névváltozást követően ma Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság néven működik. Tolna megyei irodaházuk is van Szekszárdon, melyben ügyfélszolgálat működik, és továbbképzésekre alkalmas helyiség is van.

Március közepén közepén arról számoltunk be, hogy a Paksi Önkormányzat által fenntartott Prelátusban és a Cseresznyészkert Erdei Iskolában több mint ötven ukrajnai menekültet szállásolnak és látnak el. Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal negyven menekült érkezett Bölcskére, míg – a katasztrófavédelem koordinálásával – Tamásiban 26 ukrajnai menekültet helyeztek el a Vályi iskola kollégiumában.

Május második hetében arról adtunk hírt, hogy a katasztrófavédelem segítségével tíz befogadóhelyen összesen 529 menekültet szállásoltak el a megyében.

Nem sokkal később két, Tolnán elhelyezett csonka család tagjaival beszélgetünk helyzetükről, kilátásaikról. A riportot ide kattintva találja!