Megélni Erdélyben a magyar mivoltot

Ezen tisztségeiben karolta fel azon kezdeményezést, melynek eredményeként 1993-ban Lugos és Szekszárd partnertelepülési szerződést kötött. Ez a partneri viszony abból is ered, hogy Lugos sok olyan személynek adott otthont, akik a közeli – ma már nem létező – Bunyaszekszárd faluban laktak.

A politológus, megannyi szakkönyv, szakcikk szerzője, a filozófiai tudományok doktora, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának docense új podcast vendégként visszatekint erre az időszakra, a hőskorra is. Elmondhatja magáról, hogy Szekszárd majdhogynem afféle második otthona, hiszen gyakori vendég a vármegye székhelyén, ahol sok ismerősre, barátra tett szert. Közösségi munkája elismeréseképpen 2018-ban megkapta Szekszárd város Közjóért kitüntetését, tavaly pedig átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is.

A PTE KPVK és a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület meghívását elfogadó erdélyi vendég június 7-én, szerdán délután előadást is tartott az egyetemi kar épületében, Szászok és magyarok a középkori Kolozsváron. Együttélési modellek és tanulságok címmel. A podcast vendégeként ugyancsak az együttélésről osztotta meg gondolatait, de alapvetően erdélyi magyar-román összefüggésben. Arra is kitért, hogy Erdélyben lehetséges-e maradéktalanul megélni a magyar mivoltot, illetve, van-e esélye a székelyföldi autonómiának, miként tekint erre a törekvésre a román politika?

Korábbi beszélgetéseinket ide kattintva találja!