Huszonnégy tonnás „koma” is dolgozik Szekszárd belvárosában

Hetek óta munkagépek morajlása jelenti a város zaját Szekszárd központjában. Markolók, teherautók, homlokrakodók közlekednek az épületek között és a tereken. A bontás nagy része mostanra befejeződött, így egyre inkább kirajzolódik a belváros új, a tervek szerint az eddiginél zöldebb arculata. Ez idő alatt az irodaépületekben és a környékbeli üzletekben dolgozók hozzászokhattak az építkezéssel járó zúgáshoz, kopácsoláshoz. A legnagyobb sikere láthatóan a gyerekek körében van a sürgő-forgó munkagépeknek, kisebb-nagyobb markolóknak, de mi tagadás, nem egyszer mi, itt a Tolnai Népújság és a Teol.hu szerkesztőségében is ámulattal figyeltük a monstrumok ténykedését. 

– Naponta 20-25 munkagép dolgozik az építkezés különböző helyszínein – árulta el Hámori Szabolcs, a kivitelezést fővállalkozóként végző sióagárdi HGT Invest Kft. ügyvezetője. Talán a Liszt Ferenc tér bontásának javát végző, 24 tonnás Komatsu markoló váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, amely nagy hanggal és ennek megfelelőn nagy hatékonysággal végezte a munkáját. 

Hámori Szabolcs elmondta, hogy mivel a beruházás során a minőség mellett a gyorsaság is fontos, ezért nem kézi erővel, vésőgép segítségével szedték fel a burkolatot, hanem ezzel az erőteljes módszerrel. Egy ekkora gép azonban ilyen környezetben extrémnek számít – tette hozzá.

A gyorsaságot emelte ki Sebestyén András, a Liszt Ferenc téren alvállalkozóként dolgozó Térkő Center Kft. ügyvezetője is. Mint mondta, a gépeket mindig annak rendelik alá, amire az adott munka során szükség van. A közelgő határidő pontos betartása pedig nem elhanyagolható szempont. Úgy tapasztalja, hogy a járókelők többsége megértéssel fogadja a felújítással járó felfordulást, csak néhányan bosszankodnak a kellemetlenségek miatt. 

A munkagépek kezelése kapcsán elmondta: ahhoz hogy valaki igazán jól végezze a munkáját, tapasztalat szükséges, de szeretni is kell a gépet. A beruházás új, korszerű eszközök használatát is lehetővé teszi. Ilyen az a vákuumos technika, amelynek segítségével a lépcsőfokokat alkotó tömböket emelik a helyére. Hozzátette, egyrészt elvárás a minél korszerűbb eszközpark, másrészt komoly szükség is van a gépiesítésre, mert kevés az élő munkaerő. A bámészkodó gyerekek kapcsán pedig megjegyezte, hogy ők a jövő gépkezelői.

Nem hiába, hiszen a fia, a most 18 éves Sebestyén Olivér is a felújításon dolgozik gépkezelőként. Ő a legfiatalabb a terepen. Olivér jövőre érettségizik, de iskolakezdésig még serénykedik az egyik kisebb munkagéppel. Elmondta, hogy számára kisfiúkori álom beteljesedése a markolózás. Beleszületett ebbe, a telephelyen már egészen kicsiként beült a gépekbe, amikor lehetett, ment velük, aztán megszerezte a megfelelő képesítést. Ez az első beruházás, amelyen dolgozik. Nem az a célja, hogy minél nagyobb masinát vezethessen, hanem az, hogy a most használt géppel legyen minél ügyesebb. Úgy véli, hogy ehhez idő és gyakorlás kell. Édesapja ezt azzal egészítette ki, hogy rátermettség és érzék is szükséges ehhez a munkához.

Mittler Norbert és Hitra Viktor a rutinos gépkezelők közé tartoznak. Beszélgetésünk idejére a múzeum melletti területen végzett munkájukat szakították félbe. Elmondták, hogy vannak olyan feladatok, amelyek során kiemelt figyelem kell, nem lehet csak megszokásból dolgozni. Ilyen ez a mostani is, hiszen sokan vannak a területen, időnként civilek is betévednek, és érték őket meglepetések is a bontás során. A bokrok alól különböző ruhaneműk, használati tárgyak kerültek elő, ezért mindig ellenőrizték, nem fekszik-e ott egy hajléktalan. 

Mittler Norbert arról is beszélt, hogy hosszú ideig úgynevezett lapátos volt, vagyis kézi erővel dolgozott, mielőtt markolóra ült. Így azt is tudja, mennyit számít egy jó munkagépkezelő, és azt is, milyen előnyökkel jár ez a munkakör. Hámori Szabolcs hozzátette, hogy megbecsülik a jó gépkezelőket, és a kétkezi munkások is tisztában vannak vele, hogy az ő dolgukat könnyítik meg. De a gépeket sem szabad elhanyagolni. – A karbantartás a gépek lelke – fogalmazott az ügyvezető.