Ünnepi ételek

2024.03.26. 11:30

Nagypénteken hal, húsvétkor sonka kerül az asztalra

Sonka, kalács, torma, tojás – ezek a húsvéti reggeli elmaradhatatlan hozzávalói. Van, ahol a kalácsot Jézus töviskoronájára emlékezve koszorú alakúra fonják, a torma a zsidó hagyományokhoz kapcsolódik, míg a tojás a termékenység és az újjászületés jelképe. Ahogy az ünnepi díszítés elemei, a bárány, a barkaág és a nyúl is fontos szimbólum.

Mauthner Ilona

A nagyhét az év egyik legkülönlegesebb időszaka, amelyhez nemcsak egyházi események, de különleges népszokások és ételek is kapcsolódnak. Nagycsütörtökön a keresztény világ az utolsó vacsorára, Krisztus elfogására és szenvedésére emlékezik. Nagypéntek a katolikusok számára a mai napig szigorú böjti nap, vagyis háromszor fogyaszthatnak ételt, de csak egyszer lakhatnak jól, és le kell mondaniuk a húsról is. Helyette sokan a halat választják.

A legtöbb helyen sonka kerül az asztalra húsvétkor. Archív fotó: Makovics Kornél
A legtöbb helyen sonka kerül az asztalra húsvétkor. Archív fotó: Makovics Kornél

 

Húsvéti hagyományok ápolása

Vannak olyan tájegységek, ahol nagypénteken erjesztett gabonaléből, ciberéből készítettek levest, máshol tejleves, bableves, mákos vagy diós tészta került az asztalra. Sok helyen egyáltalán nem raktak tüzet nagycsütörtöktől nagyszombatig – ez egyben azt is jelentette, hogy nem ettek főtt ételt. 

A tojás ugyanakkor a húsvéti díszítés központi eleme is. A „tojásfákra”, a barkára és más virágos ágakra a hagyományos piros és mintás tojások és kerámiából készített virágok is kerülhetnek. Népszerűek a pasztellszínű tojásokkal és vadvirágokkal díszített ajtókoszorúk, a festett tojástartók.

Díszítsük fel húsvétkor az ünnepi asztalt

Akár tányér alátétekkel vagy egy asztali futóval is könnyen húsvéti hangulatot lehet teremteni az ebédlőben – akkor is, ha alá a megszokott fehér abroszt terítjük. Ne feledkezzünk el a legapróbb részletekről sem: olyan húsvéti szalvétákat válasszunk, amelyek összhangban vannak az étkészletünk mintáival, színeivel.

Az ünnepi asztal díszein, a tányérokon, a csészéken, a tálakon és a szalvétákon idén is megjelenik motívumként a nárcisz, a tulipán, a barka, ahogy a bárány és a nyúl is. Míg a bárány egyértelműen a zsidó-keresztény kultúrából származó jelkép, addig a nyúl a termékenységre utal, húsvéti szimbólumként először a 16. században, Németországban használták. Igaz, egyes elméletek szerint egy egyszerű félreértés – egészen pontosan a több német területen húsvéti fogásnak számító gyöngytyúk, vagyis a Hasel és a nyúl német neve, a Hase közötti hasonlóság – vezetett oda, hogy a nyúl ilyen fontos szerepet kapott az ünnepben.

Festett tojásokkal várják a locsolókat

Nézzük hogyan fessük, díszítsük locsolóknak szánt a tojásainkat! A tojást meg lehet festeni boltban vásárolható tojásfestékkel, de helyette választhatjuk a természetben előforduló, természetes festéket tartalmazó alapanyagok használatát. A legelterjedtebb megoldás az, hogy a vöröshagyma héját forró vízben ki kell áztatni, majd ebben a lébe beletenni a tojást és addig ott hagyni, amíg a kívánt színt el nem éri. Egyéb alternatívaként érdemes kipróbálni a lilahagymát, a céklát, a kurkumát, vagy a fekete teát is. A természetes alapanyagokkal festett tojásokat száradás után szalonnabőrrel átkenve lehet fényesíteni. Tojásra rajzolni zsíkrétával a legegyszerűbb.

Nagyon mutatós a batikolt tojás is. A tojás felületéhez mindenféle mintákat – például virágokat, leveleket – kell rögzíteni, majd így mártani a festékbe. A rögzítés egyszerűen megoldható egy nejlonharisnyával. Miután megszáradt, le kell venni a rögzítést, a mintákat, és szépen kirajzolódik a díszítés.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában