Ebből meggazdagodni nem, de nagy örömmel csinálni lehet

– Ebből a tevékenységből meggazdagodni nem lehet, nem is ez a cél, viszont nagy örömmel csinálni lehet – hangzott Pecze István hitvallása, melyből folyamatosan képes erőt meríteni. – Részese lehetek az állandó megújulásnak is, melynek keretében fiatalokat szólíthattunk és szólíthatunk meg. László Boldizsár egykoron mint a Cotton Club Singers tagja fogadta el meghívásunkat, most már híres operaénekesként lépett fel hangversenyünkön. Ne tűnjék dicsekvésnek, de az sem mellékes – s ezt értékeli a közönség is – , hogy odaáll mellém két gyermekem, Zsófi és Balázs, majd olyan ének- és trombitaprodukciót mutatnak be, hogy én magam is elámulok rajta. De ugyanígy hadd említsem meg Csepregi Péter és Puskás Zsombor nevét, mindketten kiemelkedően erősítették éneklésükkel a zenekart.

A művészeti vezető pontosan emlékezett az első koncertre. Ekkor a big band muzsika voltaképpen a tűrt kategóriába tartozott. Mindenesetre sikerült megnyerni a Garay-gimnázium legszebb lányait arra, hogy az egyik szerzeményre tánckoreográfiát lejtsenek. Szó se róla, nem maradt el a siker. De idővel az is bebizonyosodott, hogy ez a műfaj nem igényel rásegítést, önállóan is megáll a színpadon. A csapat az évek múlásával bemutatkozhatott Moszkvában, Párizsban, Strasbourg­ban és még lehetne sorolni a külföldi fesztiválokat. Az egykor tűrt zenét játszó Szekszárd Big Band hangversenye pedig manapság kiemelkedő kulturális esemény, melyre jó előre célszerű jegyet szerezni.

Vajon mit mond egymásnak a nagy sikerrel fogadott, élményt jelentő koncert után, már az otthon nyugalmában, a Pecze család három fellépő művésze? – Technikai okok miatt sajnos semmit – avatott be bennünket a családfő ebbe a kulisszatitokba. – Ugyanis Zsófi és Balázs a fellépés után azonnal indult vissza Budapestre, egyéb elfoglaltságaik miatt. Így tehát feleségemmel ültem együtt a szobában és ketten beszélgettünk az estről. Melynek végezetével már én magam is megihattam egy pohárkával a műfajtól egyébként cseppet sem idegen, ünnepi whiskyből.

A rendezvény sztárvendége László Boldizsár volt. A Paks közelében gyerekeskedő operaénekes iskolás korában időnként eljutott a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központba. Akkoriban természetesen nézőként.

– Haumann Péter színművész estje ma is itt van előttem, feledhetetlen színházi élményben volt részem – idézte fel egykori önmagát László Boldizsár. – Paksra is gyakorta jártunk, de azért Szekszárd mégis a megyeszékhely volt. Azután én is megélhettem azt, hogy milyen érzés a színpadon állni, és meghajolni a közönség elismerő tapsa közepette. A Szekszárd Big Band egyszer már meghívott, úgy jó tíz évvel ezelőtt. Most hétfőn azt nyugtázhattam, hogy az egyébként már évtizede is remek csapat még jobban kiteljesedett. Az együttes tagságának többsége munka mellett zenél, mégis, én a felkért művészek közreműködésével, a megszólalásban általános profizmust nyugtázhattam. A Big Band számos muzsikusával fővárosi rendezvényeken találkozom, Pecze Balázs jubileumi előadásomon, az Erkel Színházban mögöttem fújta a trombitát. Az első sorban helyet foglaló, a szaxofont megszólaltató Makovics Dénes jelenleg is a Bikini együttesben játszik, egyetemi tanár. De folytathatnám még a sort. Mintha egy vidéki focicsapat nemzetközi sztárokat nevelne ki és szerződtetne: ez a hasonlat talán érzékelteti a lényeget.

Váratlan és egyúttal kedves meglepetést jelentett a hangversenyen Dránovits István és Zsófia nevű, nyolc éves leánya ének duettje.

– Zsófia Pecze Istvánhoz jár zenét tanulni – tudtuk meg a Tolnatáj TV vezérigazgatójától. – Az eredeti terv értelmében tanítvány és mestere énekelt volna együtt. Azután kaptam egy meglepő felkérést: mi lenne, ha jómagam énekelnék a lányommal? Miért is ne, gondoltam magamban, és igent mondtam...

Így csendült fel, természetesen néhány próba után, az ismert film betétdala a színházteremben.

– Úgy láttam, kislányomnak nagyon tetszett, hogy közönség előtt, velem együtt énekelhet – közölte meglátását Dránovits István. – Nekem sem volt ellenemre ez a fajta bemutatkozás, még ha ebbe a dologba úgy kerültem bele, mint Pilátus a krédóba. A főszereplő azonban nem én voltam, hanem Zsófia lányom.

Borítókép: Pecze István (balra) évtizedek óta vezényli a Szekszárd Big Band csapatát